Immár 13 éve annak, hogy a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum ünnepélyes szentmisével és konferenciával emlékezik Márton Áron püspök születésnapjához (augusztus 28.) kapcsolódóan. Az idei megemlékezést, melyre augusztus 31-én, szombaton kerül sor Csíkszentdomokoson, az Erdélyi Ferences Rendtartománnyal közösen szervezik, egyben emlékezve arra, hogy 800 éves a ferences regula. A szentmise 10 órától kezdődik a helyi római katolikus templomban, majd 11 órától veszi kezdetét a konferencia a Márton Áron Zarándokközpontban. A konferenciát megelőző héten, augusztus 26–31. között társadalomtudományok iránt érdeklődő középiskolás fiatalok számára szerveztek tábort Csíkszentdomokoson. A Márton Áron diáktáborban idén 12 fiatal vesz részt Bajáról, Temesvárról, Sepsiszentgyörgyről, Csíkszeredából és Csíkszentdomokosról. Az alábbiakban az ünnepi program ismertetője olvasható, melyre minden érdeklődőt várnak szeretettel.
A Kovács Gergely érsek által főcelebrált, 10 órától kezdődő szentmisén Urbán Erik OFM tartományfőnök mond szentbeszédet, majd ezt követően, 11 órától kerül sor a Márton Áron zarándokközpontban a konferenciára. Az ünnepi szentmisén és a megemlékezésen részt vesz Cristiana Marinelli, Márton Áron püspök szenttéavatási ügyének posztulátora is.
Márton Áron emlékkonferencia
A konferencián idén az előadások három kiemelt téma köré csoportosulnak. A ferences rend 2023–2026 közötti centenáriumi ünnepéhez kapcsolódva hat előadás közöl új adatokat, új szempontokat Márton Áron és a ferencesek szoros együttműködéséről, többek között az erdélyi ferencesek lelkipásztori kihívásairól 40-es években, a tiltások és akadályoztatások közepette történt titkos ferences papszentelésekről a kommunista diktatúra idején, a Marosvásárhely főterén állt ferences templom lebontásáról, illetve az ezzel párhuzamosan történő új marosvásárhelyi templom építéséről, Márton Áron és az erdélyi ferencesek közös erőfeszítéseiről az egyházi épített örökség és művészeti örökség megmentése érdekében.
A konferencia másik kiemelt témája Márton Áron püspök 100 évvel ezelőtti pappá szentelése és első szentmiséje, melyről idén júliusban Csíkszentdomokoson külön is megemlékeztünk. E témában Marton József nagyprépost Márton Áron fiatalkori egyéniségének alakulását, papi hivatása kibontakozásának tablóját rajzolja fel, az utóbbi években általa feltárt gazdag levéltári anyag, elsősorban Márton Áron írásos hagyatékának feldolgozását hasznosítva.
A konferencia harmadik témáját, Seres Attila budapesti történész, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos munkatársa hozza, az erdélyi lengyel katolikusok, a „kisebbség kisebbsége” helyzetéről és Márton Áron lengyelekkel ápolt jó kapcsolatáról hoz újabb kutatási eredményeket, általa nemrég feltárt lengyelországi forrásokra is hivatkozva.
A konferenciára megjelent, és a helyszínen kapható lesz az előadások bővített változatát tartalmazó, Hűség, bizalom, közösség című tanulmánykötet is az Erdélyi Ferences Rendtartomány kiadásában. A kötet szerkesztője Jonica Xénia, a huszadik században mostoha sorsra jutott, szétszórattatott ferences iratanyag összegyűjtését koordináló kutató, az Erdélyi Ferences Gyűjtőlevéltár levéltárosa.
A konferencia előadói és a kötet szerzői:
- Guia Laurean, Hugó OFM,
- dr. Hegedűs Enikő egyházmegyei művészettörténész, kutató, egyháztörténeti kiállítások kurátora,
- dr. Marton József professzor, nagyprépost, a Márton Áron hagyaték feltárója, kiadója,
- dr. Nagy Mihály Zoltán kutató, történész és nagyváradi főlevéltáros,
- dr. Seres Attila, a püspök életét és jelentőségét tágabb közép-európai kontextusban vizsgáló, sok nyelvben és kultúrában való jártasságát az erdélyi jelenkori egyháztörténet szolgálatába állító kutató, az MTA tudományos munkatársa,
- dr. Tamási Zsolt történész, az erdélyi magyar katolikus intézményrendszer építője, érdekképviselője, tanár,
- Urbán Erik OFM, aki tartományfőnöki feladatai mellett kutat is, emellett történészek és levéltárosok intézményi támogatója,
- Nagy Zoltán székelyudvarhelyi hitoktató, a Márton Áron püspökkel kapcsolatos visszaemlékezések és dokumentumok gyűjtője, az A hegy című DVD-sorozat szerzője.
Márton Áron Társadalomtudományi Diáktábor
A konferenciát megelőző héten, augusztus 26–31. között társadalomtudományok iránt érdeklődő középiskolás fiataloknak szervezünk tábort Csíkszentdomokoson. A táborban történészi, újságírói, közösségszervezői, levéltárosi és művészettörténeti műhelyek között gyalogtúrákra és helytörténeti kirándulásokra is sor kerül. A tábor programja itt olvasható. A 12 résztvevő diák Bajáról, Temesvárról, Sepsiszentgyörgyről, Csíkszeredából és Csíkszentdomokosról érkezik.
A táborban szakemberek vezetnek interaktív foglalkozásokat:
- Bernád Ritafőlevéltáros, Gyulafehérvári Érseki Levéltár
- Hegedűs Enikő művészettörténész
- Daczó Dénes, a Székely Határőr Emlékközpont munkatársa
- Gáll Levente, túravezető, helytörténész
- Kristály Bea, rádiós műsorszerkesztő, műsorvezető
- Bőjte Csongor kolozsvári segédlelkész, a Verbum Egyesület igazgatója
Mellettük műhelyfoglalkozásokat vezet négy olyan fiatal pedagógus (Erdélyből, Felvidékről és Magyarországról), akik 2016-ban, illetve 2017-ben maguk is a csíkszentdomokosi Márton Áron táborok résztvevői voltak. A fiatal pedagógusok így írnak magukról:
Csete Tímea: Kolozsváron születtem és nőttem fel, jelenleg is itt élek. Egyetemi tanulmányaimat az UBB Kémia és Vegyészmérnöki Karán végeztem, októbertől pedig ugyanitt kezdem el a doktori képzésem. A kémia mellett a pedagógia is nagyon érdekel, remélem majd a kettőt ötvözhetem. Ugye mi vegyészek szeretünk főzni, ez pedig a szabadidős tevékenységeimre is kihat, mivel szeretek új recepteket kipróbálni. Emellett leginkább sportolással, illetve utazással próbálom a szabadidőm tölteni.
Kristó Luca: A halászlé fővárosában, Baján születtem, és jelenleg is itt élek. 2016-ban jártam először Csíkszentdomokoson, a Márton Áron-emlékév keretében. Ekkor került hozzám közelebb a társadalomtudományok kérdésköre. A középiskola és az egyetem alatt is szívesen vállaltam önkéntes munkát és közösségi szerepvállalást. A bajaiak bizalmából októbertől pedig önkormányzati képviselőként tevékenykedhetek majd. A hétköznapokban tanárként segítem a helyi fiatalok tehetségének kibontakozását.
Oláh Noémi: Apácán élek férjemmel és két gyerekünkkel. Kolozsvárról származom, nagyon értékes számomra az a vidék is, gyakran küzdök a honvággyal. Gyerekeim születése előtt tanítónőként dolgoztam, ezt a hivatást szeretném a későbbiekben is folytatni. Jelenlegi életünkben, mindennapjainkban nagy szerepe van a közösségnek, mondókázó tevékenységgel, kántori szolgálattal igyekszem színesebbé és érdekessé tenni a helyiek és a családunk életét.
Sál Attila: A felvidéki Léváról származom. Ebben a nyelvhatármenti városban végeztem a gimnáziumot és itt ért minden olyan fontos impulzus, amelyek mindmáig meghatározzák az életemet. Diplomát a komáromi Selye János Egyetem Tanárképző karán szereztem történelem-szlovák nyelv és irodalom szakpárosításban. Jelenleg pedagógusként tevékenykedem, ez a munka pedig valóban örömet jelent a számomra. Szeretem a Felvidéket, szeretem szűkebb szülőföldem a Garam-mentét, ezért szívesen tevékenykedem a régió kulturális és politikai tevékenységeiben is. Kedvenc időtöltésem a kertészkedés és szőlészkedés, az olvasás és a közösségben végzett munka.
