Szent Donát tiszteletével, neki szentelt kápolnákkal főként borvidéken találkozhatunk, népszerű szőlővédőszent, azaz a szőlőskertek, szőlősgazdák patrónusa. Liturgikus emléknapja augusztus 7-ére esik. A szőlő különös gondoskodást igényel, a modern technikák nagyban megkönnyítik a gazdák dolgát, ám főként régen nagy gondot okozott a tőkék megfelelő gondozása, a szőlőnek jó idő kiesdése. Ami emberileg lehetséges volt, arra mind találtak megoldást – károkozókra és kórokozókra, tollas és sima bőrű tolvajokra egyaránt, ám az időjárási tényezőre nem volt semmilyen ráhatásuk, ezért fordultak az égiekhez, hogy járjanak közben, segítsék meg a megfeszített munkát kellő időben esővel és napsütéssel.
Két Donát a tizennyolcból
A katolikus egyház szentjei között tizennyolc Donát nevűt találunk, és közülük kettőnek a neve köthető közvetve vagy közvetlenül a szőlőhöz és a borhoz, az időjárási fordulatokhoz, és kettejüket gyakran szokták összekeverni, azt írván egyikükről vagy másikukról, hogy „püspök volt, vagy más források szerint katona”, vagy éppen fordítva megfogalmazva a kijelentést.
Az egyik Szent Donát Romában született Kr. u. 140 körül, és bár ebben a korban a keresztény vallás még egyáltalán nem volt népszerű, szülei ebben a hitben nevelték. Tizenhét évesen jelentkezett a birodalom hadseregébe, és Marcus Aurelius császár testőrségének tagja lett. A légióban köztudott volt keresztény hite és követői is akadtak. A markomann háborúk idején légióját Pannóniába vezényelték. 173 nyarán átlépték a Dunát, és a Garam-mentén észak felé haladva egy szűk völgyben az ellenség csapdájába kerültek. A szomjazó kifáradt légió megmentéséért Donát Isten segítségét kérte. Fohászát követően heves vihar érkezett, mely bőséges üdítő esőt hozott a légió oldalán és komoly jégverést az ellenségnél, amely így visszavonulni kénszerült, és a római légió megmenekült kilátástalan helyzetéből. A csodának gyorsan híre ment. A korabeli római vallási meggyőződés természetesen Jupiter istenségnek tulajdonította a közbelépést, de ezt a keresztény Donát semmiképp sem fogadhatta el, ellenállása miatt kivégezték. Követői a holttestét visszajuttatták Rómába, ahol az ókeresztény mártírok számára épített Szent Ágnes-katakombába temették el.
A másik szóban forgó Szent Donát a közép-itáliai Arezzo püspökeként 362-ben szenvedett mártírhalált. A legenda szerint Donát kezéből egy mise alkalmával a pogányok kiütötték a kelyhet, ami a földre esett és széttört. Donát összeszedte a kehely szilánkjait, az oltárra helyezte, majd imádkozni kezdett. Kis idő múlva a kehelydarabok Donát keze alatt ismét eggyé váltak. Amikor 1652-ben ereklyéit Rómából a Rajna-vidéki Münstereifel városába vitték, a kísérő papot villámcsapás érte, de semmi baja nem történt. Ezt a csodát Szent Donát közbenjárásnak tulajdonítják. Hozzá különösen az elemi károk (villámcsapás, jégeső) ellen fohászkodnak. Kultusza a rajnai borvidéken a legerőteljesebb, de hazánk németek által lakott borvidékein is tisztelik. Szent Donát szobrát főként a szabadban, utak mentén, szőlőskertekben emelték.
Szent Donát tisztelete magyar nyelvterületen
Szent Donátot magyar nyelvterületen legfőképpen a Dunántúlon tisztelték. A szőlőhegyeken elhelyezett kis út menti keresztek, dűlőnevek mellett számos helyen a Donát-napi búcsúk is mutatják jelentőségét. Ekkor nem egyszerűen szentmisével megünnepelt búcsúra kell gondolni, hanem sok helyen egy vagy két napig tartó ünnepségsorozatról, amely nem pusztán az adott egyházközség, hanem az egész környék (szőlős)gazdáinak ünnepe volt, egyes helyeken mai napig él ennek a szokásnak a maradványa, pl. Csókakőn jegyezték fel, hogy a helyiek gyakran szabadnapot vesznek ki a búcsú miatt. Egerben mai napig is kiemelt tisztelete van Szent Donátnak, a helyi borünnep szerves része, hogy bár júliusban szervezik, de Szent Donát-ünnepség is van, amelynek keretében a róla elnevezett dűlőben fohászkodnak jó termésért, a plébános pedig megáldja Eger szőlőit.
Hazánkban is ismert szent a szőlők patrónusa. A szatmári egyházmegyében Erdődhegyen és Túrterebesen is szenteltek kápolnát Szent Donát tiszteletére. A temesvári egyházmegyében a gyoroki plébániatemplom titulusa Szent Donát.
Kolozsváron is van emléke Szent Donát tiszteletének, a Donát út, majd az egész negyed róla kapta a nevét. A város északnyugati részén a 18. század elején a szőlőkkel borított Hója hegyvonulat egyik kimagasló pontjára barokk Szent Donát-szobrot állítottak. A városnegyed az 1900-as évek elején alakult ki; kertes házaiban tisztviselők, kereskedők és iparosok laktak. A Krónika 2014-es híradása szerint a Donát-szobor az Erdélyi Néprajzi Múzeum Hója-erdő melletti skanzenjének kertjében lett újra felállítva, miután az 1970-es évek elején román diákok ledöntötték, ekkor letört a feje, id. Starmüller Géza szervezte meg a helyreállítást, fia, ifj. Starmüller Géza pedig új fejet faragott a szobornak. A szobor a helyreállítási munkálatok után került vissza az Erdélyi Néprajzi Múzeum szabadtéri részlegére.
Összeállította: Dénes Gabriella
