Ma, július 11-én van Nursiai Szent Benedeknek, Európa fővédőszentjének liturgikus emléknapja, ekkor emlékezik meg róla a világegyház. Életéről több minden is ismert széles körben, az alábbiakban kiemeltünk néhány mozzanatot olvasóink számára.
Szent Benedeknek volt egy ikertestvére
A hagyomány szerint Szent Benedeknek ikernővére volt Szent Skolasztika. Mindketten szerzetesek lettek, és miközben ezt a hivatásukat élték, ragaszkodtak hozzá, hogy minden évben egyszer találkozhassanak egymással. Igen rövid ideig éltek egymástól távol, szerzetesként Monte Cassino hegyén, egymáshoz közel volt mindkettejük közössége.
Húszévesen alapította meg a rendjét, és megbízott a fiatalokban
Bár Szent Benedeket általában nagy szakállal szokták ábrázolni, mivel 67 évesen hunyt el, nem időskorában alapította a rendjét, hanem meglehetősen fiatalon, mindössze 20 évesen. Regulájában a fiatalok kapcsán így fogalmazott: „Azért mondjuk, hogy mindnyájukat hívja meg a tanácsra, mivel gyakran a fiatalabbnak nyilatkoztatja ki az Úr azt, ami jobb.” (Regula 3,3)
Két gyilkossági kísérlettől is megmenekült
Az első merényletet ellene azok a rendtársai követték el, akik elöljárójukká választották, de nem voltak elégedettek a szigorú szabályaival. Mérget tettek egy kupa borba, amit neki nyújtottak át, amikor Szent Benedek megáldotta a kelyhet belekortyolás előtt, a kehely eltört. A második gyilkossági kísérletet az egyik szomszéd pap követte el irigységből Szent Benedek ellen, ajándékba adván neki egy kenyeret, amely mérgezett volt. Mivel Szent Benedek tudta, hogy méreg van a kenyérben, hívott egy hollót, amelyet gyakran etetett a tenyeréből, hogy vigye el a kenyeret messzire, hogy senki se ehessen belőle.
Ő a nyugati szerzetesség atyja
Subiacóban egy 12 különböző házból álló közösséget vezetett, amelyek egymástól elkülönülten, de egymással közösségben éltek. Amikor Monte Cassinóba ment, ott egy olyan közösséget alakított ki, amelynek tagjai együtt éltek, dolgoztak, ettek és imádkoztak. A Monte Cassinó-i kolostorban írta meg Reguláját, azaz azt az útmutatót, amely a közösség vezetésében és a tagok napirendjének, életmódjának kialakításában nyújtott segítséget, és amely azóta is több szerzetesrendnek az alapelve.
Nem csupán szellemi kincseket köszönhetünk neki: ő reformálta meg a kereskedelmet is
„Szent Benedek a Római Birodalom összeomlása után újjáépítette a társadalmat” – vélekedik róla néhány közgazdasági szakember, többek között Lorenzo Patelli számviteli professzor is.
Szent Benedeknek tulajdonítják a kereskedő-megosztó közösségi kapcsolatok ötletét. A szerzetesek új technológiákat alkalmaztak, öntözőrendszereket építettek, új terményeket terjesztettek el, és a kereskedelem által javítottak a közösségek életminőségén, ugyanakkor pedig az elszámoló rendszereket is kifejlesztették.
Egy időre remeteségbe vonult
Egy kis barlangban élt egyedül Subiaco hegyén három éven át; egyetlen kapcsolata ez idő alatt a külvilággal egy másik szerzetes volt, aki néhány naponta ennivalót vitt neki.
Három általa fontosnak tartott karizma: a vendégszeretet, a közösség és az imádság
Monte Cassino több volt, mint egy egyszerű kolostor egy dombon; az oktatás, a menedék és a környéken élők napi megállásának, elcsendesedésének helyeként működött. Hatásközpontként mindenhonnan vonzotta a látogatókat.
Tom Hoopes / Aleteia és Jenna Kandas / Epicpew alapján
(dg)
