Ballagás Marosvásárhelyen: ellenőrzőjükben megváltozott az iskola elnevezése, de ők mindig rákóczisok maradnak

0
1390
Fotók: Soós Zoltán polgármester Facebook-oldala

Négy éve még a katolikus iskolában kezdték meg a kilencedik osztályt a volt II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum végzős diákjai, de már a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum diákjaiként ballagtak el. Az iskola katolikus osztályai június 7-én, pénteken ballagtak el a Klastrom utcai iskolából.

Az ünnepség szentmisével, ökumenikus imával kezdődött a Keresztelő Szent János-plébániatemplomban, ahol Tuzson Attila iskolalelkész celebrálta a misét. Tamási Zsolt, a katolikus iskola egykori igazgatója ünnepi beszédében felidézte, hogy 2020-ban az évkezdő Veni Sancte szentmisén az iskolaudvar üres maradt és nem köszöntötte a diákokat a bevonuláskor a Rákóczi-induló, mert még tartott a világjárvány és a vele járó megszorítások. „Arra közülünk senki sem gondolt, hogy előfordulhat még egyszer, hogy újra elveszik az iskolát is, s hogy nektek is meg kell mutatnotok, hogy számotokra mit jelent megmaradni rákóczisnak.” Felidézte, hogy amikor ez mégis bekövetkezett két évvel ezelőtt, amikor egy tollvonással ismét megszüntették a katolikus iskolát, akkor egy diák rászólt, hogy „tessék már mosolyogni, hiszen mindig azt mondta, hogy nincs olyan helyzet, ami miatt az iskolában valakinek ez ne lenne kötelező.” Megköszönte ezt a figyelmeztetést, mert rádöbbentette arra, hogy „az iskolában van egy közös felelősségünk, feladatunk. Itthon lenni, s egymásra figyelni, függetlenül attól, hogy mi történik körülöttünk. Mert egymásra vagyunk utalva, s egymásért kell cselekednünk.” Tamási Zsolt szerint nem volt egyhangú ez a négy év. „Voltak könnyebb és nehezebb pillanatok, kihívás és feladat lett rákóczisnak lenni. Mert mást írt már a bejárat felett az iskolatáblán, s újra változott a megnevezésünk az ellenőrzőben, de szíveinkben biztosan mi mindannyian rákóczisok voltunk és vagyunk.”

Tamási Zsolt boldogemlékű Márton Áron püspöknek az 1949-es csíksomlyói búcsún mondott beszédét idézte fel, amiben így fogalmazott: „Túlerővel, aránytalan erővel állunk szemben, ostromlott vár vagyunk, de van, aki megvédelmezzen. Ez a mi Erősségünk.” „Ezekkel a szavakkal búcsúzok tőletek én is: van, aki megvédelmezzen. Az, aki kitartást adott nekünk, nektek eddig is, s akire mindig számíthattok ezután is. Sok sikert nektek, s a mosoly sose tűnjön el az arcotokról!” – búcsúzott az iskola egykori igazgatója.