Életük egy korszakát zárta le a Hám János Líceum ötvenkilenc végzős diákja ezen a napon a szatmárnémeti székesegyházban tartott ballagási ünnepségen. Az ünnepségen jelen volt néhai Hám János püspök ükunokaöccse is.
A ballagási ünnepség első mozzanataként Gombos Ábel István és Koczán Zsófia tizenkettedikes diákok megkoszorúzták Hám János szobrát a végzős diákok koszorújában.
Ezután következett a ballagó diákok, osztályfőnökeikkel, Kóczinger Éva és Hadházi Éva tanárokkal karöltve, hagyományos bevonulása a templomba a Gaudeamus közismert dallamaira.
Zsúfolásig megtelt a szatmárnémeti székesegyház épülete az idei ballagási ünnepség során is.
Az ünnepség az ilyenkor szokásos hagyományokhoz híven zászlóátadással vette kezdetét. Molnár Albertina és Reiz Krisztián végzős diákok átadták az iskola lobogóját, s egyben jelképesen a stafétát is Tamás Alexandra és Sebesi Bence tizenegyedikes társaiknak. A végzősök részéről pedig Molnár Albertina és Reiz Krisztián feltűzte az iskola zászlójára a két osztály szalagját.
Schönberger Jenő megyés püspök köszöntötte az egybegyülteket, s celebrálta az ünnepi szentmisét, Mayer Nándor spirituális prédikációjában pedig ellátta a ballagókat útravalóul jótanácsokkal, amely az emlékezés, a szenvedés és megerősítés hármas pillérének nyomát követték.
Egyetemes könyörgést mondott Barta Csilla , Bartolini Gianna, Szemák Barnabás, Szőke Lehel Benedek végzős diák, a szülők részéről pedig Gombos Noémi Mária és Simon Laura.
A tizenegyedik osztályos diákok nevében Rozsai Barbara Vanessa, a diáktanács elnöke búcsúzott a ballagóktól, aki kihangsúlyozta, hogy mindig arra érdemes fókuszálni, amire befolyással lehetünk, amin változtatni tudunk. Ugyancsak a tizenegyedik osztályos Pop Johanna Petra pedig egy verssel búcsúzott diáktársaitól.
A ballagó diákok nevében Orosz Johanna Rita XII. A és Csapó-Ilyés Panna XII. B osztályos végzős mondott búcsúbeszédet, felidézve az elmúlt négy évet, bepillantást engedve néhány meghatározó élményükbe, összegezve mindazt, amit az iskola számukra jelentett.
Ezt követően Ádámkó István, a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója köszöntötte a megjelenteket, diákokat, szülőket, közéleti személyiségeket. Ezúttal azonban kettős minőségében volt jelen a tanintézmény vezetője: nemcsak mint igazgató, hanem mint büszke szülő is, s olykor meghatottsággal a hangjában idézte fel nemcsak az elmúlt négy évet, hanem tovább tekintett vissza, egészen az óvoda megkezdéséig. Hiszen a most ballagók közül kilencen kezdték meg tanulmányaikat a Hám János Óvoda Madárkák csoportjában, majd felidézte Márta tanító nénit, aki az angyalok hangján tudott nevelni, az általános iskolai éveket, amikor Csapó Ilyés Attila osztályfőnökkel számos élményt gyűjtöttek mind diákok, mind szülők. Megköszönte Hadházi Éva és Koczinger Éva osztályfőnökök odaadó és lelkiismeretes munkáját a líceumi évek során. ,,Arra kérlek benneteket, hogy térjetek majd vissza az egyetemi tanulmányaitokat követően az egyre szépülő városunkba, születendő gyermekeiteket pedig nyitott kapukkal várják majd az új bölcsődék és a megújuló óvodák“ – buzdította a végzősöket. Végezetül Ignác, a Lelkek lovagja, a Loyolai Szent Ignác életét bemutató musical egyik betétdalának szövegét tette a végzősök tarisznyjájába: ,,Amilyen a lélek, olyan a fényed!… / Ragyogjatok a világmindenségben!’’
A ballagókat Kereskényi Gábor, szatmárnémeti polgármestere köszöntötte, s arra búzdította, hogy az itt összegyűjtött értékekhez újakat szerezzenek. „Az élet állandóság és változás, megőrzés és megújulás. Ha valamelyik hiányzik, akkor nem bontakozhat ki a bennetek rejlő tehetség: mert az állandóság nyújtja a biztonságot, a változás pedig ösztönöz a megoldások keresésére, a kihívások elfogadására. Most elérkeztetek itteni tanulmányaitok végéhez. A vég a kezdetnek az ösvénye, ezért menjetek, és kezdjetek az újhoz: ne féljetek a vetélkedéstől, az önérvényesítéstől, a győzelemtől, és legyetek vetélkedők, önérvényesítők és győzők, mert így szép az élet“ – intézett biztató szavakat a végzősökhöz.
Majd a polgármestertől Pataki Csaba megyei tanácselnök vette át a szót: az iskolai évek összekovácsolta az egyéneket, s igazi csapattá formálta. Az itt tanultakat viszik tovább a lelkükben, s arra buzdította a ballagókat, hogy térjenek vissza városukba, és építsék együtt az itteni közösséget.
Kallós Zoltán államtitkár köszöntő szavaiban kihangsúlyozta, hogy mindenképp vége a boldog gyermekkornak, amibe mindenkinek egyénileg sok vagy kevés élmény fért bele, azonban ez az út is tanulság kell legyen a jövőre nézve, hogy mindig minden alkalmat meg kell ragadni, hiszen ezek nem térnek soha vissza. Ugyan lezárult egy korszak, de az egyetemi évek még előttük állnak. Mindenképp a keresztény értékek megtartására hívta fel a figyelmet, s a becsületességnek az értékére, amely megfizettethetetlen.
Különleges vendég emelte az ünnepség fényét, hiszen jelen volt Hám János püspök ükunokaöccse, Hám László is, aki az egész Hám család nevében köszöntötte a ballagókat. Kihangsúlyozta, hogy az óvoda, iskola utat mutat, és a ballagás csupán egy állomása az életnek. Azt kívánja a végzősöknek, hogy a további úton a hit és a szeretet vezérelje őket.
Legvégül pedig a szülők nevében Szabó-Thalmeiner Noémi, a BBTE szatmárnémeti kihelyezett tagozatának igazgatója köszöntötte az ünneplőket, megköszönve a pedagógusok munkáját, törődését, tanításait, értékrendjüket, kirándulásokat, élményeket, mindazt amit ez a négy, nyolc vagy éppenséggel tizenkét év adott.
Az ünnepség végső mozzanataként következtek a tanulmányi oklevelek, jutalomdíjak és oklevelek kiosztása.
Ilonczai Gyöngyi / Szatmár.ro
Fotó: szatmári egyházmegye
