„A kereszt erősíti a gyengét, szelídíti az erőset” – ez volt a püspöki jelmondata az 1945-ben vértanúságot szenvedett Apor Vilmosnak, aki 1945. április 2-án hunyt el.
Az Apor család Erdélyből származott. Vilmos harmadik gyermekként született 1892. február 29-én, Segesváron. Néhány év múlva a család Bécsbe költözött az édesapa szolgálati helyének megváltozása miatt. Gimnáziumi tanulmányait először Kalksburgban, majd Kalocsán végezte a jezsuitáknál. 1915. augusztus 24-én szentelte pappá Sigmund Waitz brixeni segédpüspök. Szolgálatát Nagyváradon kezdte, majd Gyulára helyezték plébánosként. 1941-ben nevezte ki a pápa győri püspökké. A háború során számtalanszor tiltakozott a zsidók diszkriminálása ellen, a hozzá fordulókat bújtatta, vagy Angelo Rotta nunciushoz küldte, aki a vészkorszak idején ezrével írta alá az oltalomleveleket, melyek vatikáni diplomáciai mentességet nyújtottak az üldözötteknek.
A szovjet csapatok 1945. március 28-án nagyszerdán érték el Győr városát, Apor Vilmos pedig több száz győri lakost menekített a Püspökvár pincéibe. A város szovjet kézre kerülését követően több ízben katonák érkeztek a pince bejáratához, akik el akarták vinni az ott tartózkodó fiatal nőket, asszonyokat. Apor nem engedte, mire egy szovjet katona háromszor rálőtt. A sebesült főpásztort az ostromlott városon keresztül szállították kórházba, ahol petróleumlámpa fény mellett operálták meg, azonban életét már nem tudták megmenteni. Április 2-án, húsvéthétfő hajnalban hunyt el. 1997-ben II. János Pál pápa a római Szent Péter téren avatta boldoggá, több ezer hívő jelenlétében.
Forrás: ratio műhely
