Szent Gellért vértanú püspök oltárra emelésének ünnepén, február 24-én, szombaton a temesvári Szent György-székesegyházban a 18.30 órakor kezdődő ünnepélyes pontifikális vesperáson került sor az új kanonokok, azaz a temesvári székeskáptalan új tagjainak beiktatására. Erre azért volt szükség, mert a káptalan tizenkét aktív kanonoki helye közül az elmúlt évek során hat megüresedett. A székesegyház szentélyében lévő kanonoki stallumokat elfoglaló lelkipásztorokat Pál József Csaba megyés püspök 1878. számú rendelete által nevezte ki.
A beiktatási szertartás kezdetén Pál József Csaba megyés püspök üdvözölte Martin Roos ny. főpásztort és Kóbor György ny. általános helynököt, a csáki Caritas szervezet igazgatóját, és elmondta: „Székesegyházunk számára ez egy különleges pillanat, mert ezek a pap testvéreink, akik az egyházmegyénkben szolgálnak, mostantól a székesegyházunkban is szolgálnak. Örömmel látom, hogy Önök, kedves hívek, elkísérték őket és velük vannak itt, egyházmegyénk szívében. Imádkozzanak értük, hogy a szolgálat, az alázatosság és az odaadás példaképei legyenek.” A latin, román, magyar és német nyelven celebrált vesperáson részt vett az egyházmegyés papok egy csoportja, a zenei szolgálatot Bajkai-Fábián Róbert székesegyházi orgonista és Leonard Agigheoleanu hegedűművész látta el.
Pál József Csaba püspök rendeletének megfelelően a székeskáptalant a következő kanonokok alkotják:
Praepositus Maior (nagyprépost): Dirschl Johann általános helynök, temesi főesperes, temesvár-belvárosi plébános;
Praepositus Minor (kisprépost): Szilvágyi Zsolt pasztorális helynök, temesvár-józsefvárosi plébános;
Canonicus Lector (olvasókanonok): Augustinov Gjuka, a temesvári bolgár személyi plébánia plébánosa;
Canonicus Cantor (éneklőkanonok): Lauš Nikola püspöki irodaigazgató, ökonómus;
Canonicus Custos (őrkanonok): Jäger Adalbert csanádi esperes, temesvár-újkissodai plébános;
Canonicus Archidiaconus (székesegyházi kanonok): Király Árpád marosi főesperes, arad-ségai plébános;
Canonicus Senior: Kapor János kisjenői plébános;
Canonicus Iunior: Filip Dorin Gyula temesvári és dettai esperes, csáki plébános;
Canonicus Alexandrinus Senior: Mirciov Sebastian óbesenyői plébános;
Canonicus Alexandrinus Iunior: Bene Tamás csanádi plébános;
Canonicus Carolinus Senior: Pălie Veniamin hegyvidéki főesperes, a resicabányai Havas Boldogasszony plébánia plébánosa;
Canonicus Carolinus Iunior: Kocsik Zoltán, a Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója, a piarista templom igazgatója.
A tiszteletbeli kanonokok kollégiumát kiegészíti Toman Zoltán, aki Rómában a Szentszék szolgálatában álló egyházmegyés pap, Bakó László iratosi plébános, az egyházmegyei bíróság officiálisa. A fent említett rendelettel Pál József Csaba temesvári megyés püspök két prebendáriust is kinevezett Matieș Marin szörényi esperes, karánsebesi plébános és Bărbuț Augustin helyettes ökonómus, a temesvári Szentháromság-plébánia plébánosa személyében.
A székeskáptalan tagjai letették az esküt az egyházmegye főpásztora előtt, majd a kanonoki mozzetta (gallér) átadása következett az újonnan kinevezett tagoknak, illetve a káptalani jelvény átnyújtása: „Fogadjátok a kanonoki keresztet, székeskáptalanunk jelvényét, amiben Szent Gellért ereklyéjét fogjátok viselni. Életének és vértanúságának példája adjon nektek erőt, hogy egész életetekben tanúságot tegyetek Krisztusról” – fogalmazott a megyés püspök. Az új tagok beiktatása a kanonoki birétum (fejfedő) átadásával, az oltáron az oklevelek aláírásával és a kanonoki szék elfoglalásával zárult. Ezt követően a pontifikális vesperás a megszokott módon folytatódott.
A káptalan tagjai – a kanonokok – a rájuk bízott pasztorális, oktatási vagy kulturális feladatokon kívül felváltva, egy-egy héten át celebrálnak szentmisét a temesvári Szent György római katolikus székesegyházban, illetve a liturgikus év különböző ünnepein vagy időszakaiban közös imádságokon vesznek részt.
A temesvári székeskáptalan a csanádi egyházmegye káptalanjának történelmi utóda a mai Románia területén. A kanonokok száma az évszázadok során változott. A káptalan alapítója Szent Gellért, e vidék első latin rítusú püspöke, ám az egyházi testület Csanád 1550-es oszmán megszállásával megszűnt. A káptalan működését hivatalosan 1723-ban VI. Károly császár (III. Károly magyar király) indította újra, első székhelye Szegeden, a Szent Dömötör-templomban volt. A Temesvárra történő költözésre 1740-ben került sor Mária Terézia császárné jóvoltából, amit a csanádi püspökség Szegedről a Bega-parti városba való áthelyezése is elősegített. A székeskáptalanban található helyek különböző elnevezései régi feladatköröknek felelnek meg, amelyek közül néhány ma is létezik, és amelyeket az ezekkel a feladatokkal megbízott papok látnak el.
