A Pápai Ház szónoka hivatalának eredete visszanyúlik IV. Pál pápa koráig, aki 1555-ben megreformálta a Római Kúriát és ennek jegyében hozta létre a Pápai Ház szónoka címet. Fordulat XIV. Benedek pápával érkezett 1743-ban, amikor az Inclitum fratrum bullájával rögzítette, hogy a Pápai Ház szónoka megbízatását a kapucinus rendre bízza, mely rendelkezés mind a mai napig érvényes, Raniero Cantalamessa is kapucinus szerzetes.
A Pápai Ház szónoka – régi nevén „Concionator Domus Pontificalis”, vagy „apostoli prédikátor” – az a hitszónok, akit a szentatya maga választ ki, hogy meghatározott napokon – hagyomány szerint advent és nagyböjt péntekjein – egy-egy hosszabb lélegzetű és teológiailag megalapozott prédikációt tartson a pápa, valamint a Római Kúria bíborosai, püspökei, prelátusai, továbbá a szerzetesrendek legfőbb elöljárói, illetve a pápai kápolna tagjai jelenlétében. Szent II. János Pál pápa rendeletére 1995 adventjétől kezdve – immár 29 éve – a Vatikánban dolgozó néhány szerzetesnővér és világi női alkalmazott is jelen van a pápai szónok prédikációin.
Kapucinusok töltik be 1743 óta a pápai szónok tisztét
A Pápai Ház szónoka hivatalának eredete visszanyúlik IV. Pál pápa koráig, aki 1555-ben megreformálta a Római Kúriát és ennek jegyében hozta létre a Pápai Ház szónoka címet. Az apostoli prédikátor cím korábban is létezett és azoknak a szent szónokoknak tulajdonították, akik nagy népszerűségnek és tiszteletnek örvendtek rendkívüli szónoki képességük révén. A cím csak névleges volt, ők valójában nem prédikáltak a pápa jelenlétében. Mindenesetre a IV. Pál pápa alapította a Pápai Ház szónoka tisztét – a kor szokásának megfelelően – rendszerint különféle szerzetesrendek tehetős szónokai kapták, köztük gyakorta éppen jezsuiták. Fordulat XIV. Benedek pápával érkezett 1743-ban, amikor az Inclitum fratrum bullájával rögzítette, hogy a megbízatást a kapucinus rendre bízza. Raniero Cantalamessa is kapucinus szerzetes.
Advent és nagyböjt minden péntekén szónokolnak
A Pápai Ház szónokának liturgikus szolgálata – néhány kivételes esettől eltekintve – mindig is advent és nagyböjt idejére esett, de ezen belül időnként változtak a prédikáció napjai, helyszínei és módjai. Az utóbbi időkben a Pápai Ház reformját követően Szent VI. Pál pápa 1968. március 28-én kelt Pontificalis Domus motu propriója jegyében a Redemptoris Mater kápolnában tartották a szónokok a prédikációikat advent és nagyböjt minden péntekén, kivéve a nagyböjt első hetét, amikor a pápa lelkigyakorlatokon vesz részt. Különleges szolgálata a Pápai Ház szónokának, hogy a szentatya által a Szent Péter-bazilikában vezetett nagypénteki liturgia keretében ő prédikál. Meg kell jegyeznünk, hogy a világjárvány óta, miként éppen most, nagyböjt első hetének péntekén is a prédikációk helyszíne – egészségügyi megfontolások alapján – a VI. Pál nagyaula.
Egy rendkívüli példa: Sziénai Szent Bernardin (1380-1444)
Az 1400-as évek Itáliájának legnagyobb hatású szónoka a minorita Szent Bernardin. Krisztust hirdette, Krisztus nevében és ő nevével. Tanítása nyomán olyan sokan tértek meg buzdító szavaira, hogy a papok nem győzték a gyóntatást. Szavai mellett Jézus nevének tiszteletével nyerte meg a szíveket. Az Úr nevének monogramját, IHS, ami a Jehosuah, „Isten aki szabadít” név rövidítése, arany betűkkel egy kis pajzsra írta, melyet kezében tartva prédikált. Ez a pajzs hamarosan a béke és a testvériség jelévé vált, és máig használatos olasz földön a lakóházak, templomok, sőt városházak kapujának megjelölésére. Pályája kezdetén Bernardint többször is megvádolták eretnekséggel, de az inkvizíció tárgyalásain mindig felmentették. Egy alkalommal V. Márton pápa, még megválasztása előtt jelen volt Bernardin egyik kihallgatásán és olyan nagy benyomást tett rá a minorita szerzetes tudása, ékesszólása és alázata, hogy később pápaként felkérte, Rómában is prédikáljon. Szent Bernardin így tehát 80 egymást követő napon prédikált az örök városban. V. Márton pápát annyira lenyűgözték a szürkeruhás, beesett arcú minorita barát prédikációi, hogy a Pápai Ház prédikátorává nevezte ki. Szent Bernardin azonban ezt a felkérést alázattal, tisztelettel, de visszautasította, mint ahogy háromszor nem fogadta el a püspöki kinevezést.
A 90 éves Raniero Cantalamessa kapucinus 44 éve a Pápai Ház szónoka
A kapucinus rendi Raniero Cantalamessa Olaszország Marche tartományának Colli del Tronto községében született 1934. július 22-én. 1958-ban szentelték pappá, teológiai tanulmányait a svájci Fribourgban végezte, majd a milánói Katolikus Egyetemen végzett bölcsész doktorként, ahol ezután tanítani is kezdett a patrológia és a vallásbölcselet területén. 1975 és 1981 között a Nemzetközi Teológiai Bizottság tagja volt, és tizenkét éven át vett részt abban a katolikus bizottságban, mely a pünkösdi keresztény gyülekezetekkel folytatott párbeszédet. Egyetemi oktatói tevékenységétől 1979-ben vált meg, hogy minden idejét az Ige szolgálatának szentelje. Szent II. János Pál pápa 1980-ban – tehát 44 évvel ezelőtt – nevezte ki a Pápai Ház szónokává, amely tisztségben 2005-ben XVI. Benedek pápa, majd 2013-ban Ferenc pápa is megerősítette. P. Cantalamessa nagyon termékeny író, prédikációs könyveit, teológiai írásait, elmélkedéseit több mint húsz nyelvre, köztük sokat magyarra is lefordították és tartalmi mélységének valamint lelkiségének köszönhetően milliók olvassák szerte a világon. 1994-től 2009-ig az olasz TV1-en – Rai Uno – 15 éven át minden szombat este ő volt a házigazdája a vasárnapi evangéliumról szóló A remény okai című közkedvelt műsornak. Cantalamessa – nevének jelentése „misét éneklő” – 2009 óta a Rómától 90 kilométerre fekvő Cittaducale város mellett az Irgalmas Szeretetről nevezett remeteségben él, egyúttal az ottani szerzetesnővér közösség lelki vezetője. 2020. november 28-án Ferenc pápa – megbecsülése jeléül – bíborossá nevezte ki.
Vértesaljai László SJ
