A szerdai, február 14-ei általános kihallgatáson a szentatya tiszteletét fejezte ki Ernest Simoni albán bíborosnak, akit a kommunista rezsim huszonnyolc évig tartott fogva.
Az általános kihallgatás végén a szentatya előre megírt beszédét félretéve, hosszú, spontán beszéddel köszöntötte a zarándokok egyikét: a 95 éves albán Ernest Simonit. Az ókori Róma keresztény vértanúiról szólva Ferenc pápa rámutatott, napjainkban is számos kortárs mártírról beszélhetünk – és itt mondott üdvözlő szavakat Ernest Simoni bíborosnak, akit élő vértanúnak nevezett.
Ernest Simoni 1928-ban született az észak-albániai Troshaniban; a ferences rend egyik iskolájába járt, és már tízévesen a papságra készült. Kommunista ügynökök támadták meg 1948-ban a ferences rendházat, ahol élt; a szerzeteseket kivégezték, a novíciusokat szétkergették, a kolostort kifosztották. Ernest Simoni ennek ellenére titokban folytatta teológiai tanulmányait, majd 1956-ban titokban pappá szentelték. 1963 karácsonyán, az ünnepi szentmise után letartóztatták és börtönbe zárták, ahol huszonnyolc évet töltött hol magánzárkában, hol kemény fizikai munkát végezve.
Ferenc pápa 2014-es albániai apostoli útja alkalmával találkozott először Ernest Simonival, akinek élettörténete hallatán könnyekben tört ki. Rómába visszatérve a szentatya elhatározta, az idős papot bíborossá nevezi ki.
A 2024. február 14-i audiencián a pápa először azokról a vértanúkról szólt, akik a Vatikán területén nyugszanak. „Napjainkban is sokan halnak vértanúhalált – mutatott rá a pápa –, talán még többen is vannak, mint a kezdetekkor. Sokan szenvednek üldöztetést a hitükért.” Ekkor mutatta be Simoni bíborost a jelenlévőknek, elmondva, hogy huszonnyolc évig volt börtönben az egyházüldöző, kommunista Albániában, ahol a maga nemében talán a legkönyörtelenebb volt a keresztényüldözés és az egyházellenesség. „Ma is tanúságot tesz – hangsúlyozta Ferenc pápa. – Most kilencvenöt esztendős, és ma is az egyházért dolgozik, nem csügged.”
Miután kiszabadult börtönéből, az 1990-es években Ernest Simoni megbocsátott fogvatartóinak, és folytatta papi szolgálatát, különösen is figyelmet fordítva a kiengesztelődés elősegítésére a posztkommunista Albániában.
„Drága testvérem – fordult hozzá Ferenc pápa –, köszönöm a tanúságtételed.”
Joseph Tulloch / Vatican News
