Háromszáz plébános érkezik április végén Rómába a világ minden tájáról, hogy részt vegyen a Vatikánban jövő októberben megrendezendő szinódus záró ülését előkészítő találkozón. Az április 28. és május 2. között tartandó találkozót a szinódusi titkárság február 3-án sajtóközleményben jelentette be. Gerard O’Connell, az America jezsuita magazin Vatikán-szakértője írásának magyar nyelvű összefoglalója.
A világ plébánosainak 300 képviselője egy ötnapos nemzetközi találkozón vesz részt ,,a meghallgatás, az imádság és a megkülönböztetés” jegyében Plébánosok a szinódusért címmel. Május 2-án a plébánosok találkoznak Ferenc pápával, és párbeszédet folytatnak vele.
Ferenc pápa 2021 októberében indította el a szinódusi folyamatot, és minden megkeresztelt katolikus hozzájárulását kérte a meghallgató egyház építéséhez. A szinódus helyi, országos és kontinentális szakasza után annak egyetemes szakaszában, a 2023 októberében a Vatikánban tartott első szinódusi közgyűlésen több mint 400-an vettek részt; 365 résztvevő, köztük 70 nem püspök, szavazhatott a szinódusi munka során.
A sajtóközlemény szerint ,,a kezdeményezés a szinódus résztvevői által kifejezett jelzésekre reagál”, akik az októberi ülésszak után kiadott összefoglaló jelentésben megállapították, hogy ,,a következő évben ki kell dolgozni a diakónusok, papok és püspökök aktívabb bevonásának módját a szinódusi folyamatba”. A szinódusi egyház nem nélkülözheti az ő hangjukat, tapasztalataikat és hozzájárulásukat.
A 2023-as püspöki szinóduson. Fotó: Pál József-Csaba püspök személyes archívuma
A lelkipásztori szolgálatban aktív papok e nemzetközi találkozójának megrendezéséről szóló döntés közvetlen válasz a szinóduson kifejtett és megszavazott, valamint az összefoglaló jelentésben részletezett álláspontra. Azért került bele a jelentésbe, mert a tavaly októberi szinódus 365 szavazó tagja közül sokan, bíborosok, püspökök, női és férfi szerzetesek, laikusok és nők, aggodalmukat fejezték ki a plébánosok szinte teljes hiánya miatt a szinódusi közgyűlésen. Azok a püspökök, akikkel a zsinat alatt és után beszélgettem, ezt súlyos hiányosságnak tartották, tekintve a plébánosok központi szerepét az egyház életében.
Megértették, hogy ha a plébániák papjait nem vonják be a folyamatba, akkor a szinodalitásnak kevés esélye van arra, hogy helyi szinten gyökeret verjen az egyházban. Azzal is tisztában vannak, hogy a püspökök világszerte sok egyházmegyében keveset vagy semmit sem tettek a plébániáknak a szinódusi folyamatba való bevonása érdekében.
A döntés, hogy plébánosokat hívjanak meg erre a nemzetközi találkozóra, még ebben a késői szakaszban is, fontos elismerése annak a döntő szerepnek, amelyet a plébánosok, lelkipásztori munkát végző papok játszanak a katolikus egyházban világszerte.
A titkárság sajtóközleménye szerint a jövő áprilisi találkozó ,,a résztvevők aktív részvételét” irányozza elő. És ahogy a tavaly októberi szinódusi ülésszakon, úgy ezen a nemzetközi találkozón is kerek asztaloknál ül majd a 300 plébános, hogy megosszák egymással a legjobb gyakorlatokat, részt vegyenek a lelkipásztori javaslatokról tartandó műhelymunkákban, párbeszédet folytassanak a szakértőkkel és részt vegyenek a liturgikus ünnepléseken.
Hozzájárulásukat továbbítják a zsinati titkárságnak, és azt figyelembe veszik a zsinat jövő októberi záró ülésére készülő munkadokumentum (instrumentum laboris) kidolgozásánál. E sorok írásakor még nincs jele annak, hogy e csoport képviselőit a záró ülésre meghívnák.
Az eseményt a Rómán kívül, a Vatikántól mintegy 18 mérföldre fekvő Sacrofanóban található Fraterna Domus lelkigyakorlatos és konferenciaközpontban tartják, ahol a résztvevők a 2023 októberében tartott szinódus első ülése előtti lelkigyakorlat idején szálltak meg.
A 300 plébánost a világ 114 püspöki konferenciája és a 23 keleti rítusú katolikus egyház választja ki. A kiválasztásnak március 15-ig kell megtörténnie, és a neveket ezután küldik el a szinódus titkárságának.
A nemzetközi találkozót a szinódus titkársága szervezi három vatikáni részleggel együtt, amelyek megállapodtak az esemény megrendezéséről: a Klerikusok Dikasztériuma, amely a világ több mint 400 ezer katolikus papjáért felelős; az Evangelizációs Dikasztérium Első Evangelizációért és az Új Részleges Egyházakért (azaz a főként afrikai és ázsiai egyházakért) felelős részlege; valamint a Keleti Egyházak Dikasztériuma. A zsinati titkárság két kritériumot bocsátott a püspöki konferenciák és a keleti egyházak rendelkezésére, hogy segítse őket a plébánosok kiválasztásában: ,,részesítsék előnyben azokat a plébánosokat, akik jelentős tapasztalattal rendelkeznek a szinódusi egyház perspektívájában” és ,,részesítsék előnyben a lelkipásztori kontextusok bizonyos változatosságát (vidéki, városi, sajátos szociokulturális kontextusok stb.)”.
A plébánosok kiválasztásának feladata azért lesz kihívás, mert a sajtóközlemény szerint a résztvevők számát a 2023-24-es szinódusi közgyűlés tagjainak megválasztásához hasonló kritérium alapján határozzák meg. Ez azt jelenti, hogy a 25 főnél kevesebb taggal rendelkező püspöki konferenciák vagy keleti egyházak csak egy képviselőt küldhetnek, míg a 100 főnél több taggal rendelkező konferenciák négy papot küldhetnek. Ezen kritériumok alapján az Egyesült Államok, Brazília, Mexikó, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Olaszország és néhány más ország konferenciái négy plébánost küldhetnek e találkozóra.
Gerard O’Connell
Forrás: America magazin
Fordította és szerkesztette Bodó Márta
