Budapesten, a D18 könyvesboltban mutatták be november 23-án Eberlein Éva Az első pelustól az iskoláig – Kapcsolódás, identitás, nemiség címmel megjelent új könyvét. A szerző a szülőknek ad gyakorlati tanácsokat gyermekük szexuális neveléséhez, amelynek meggyőződése szerint egészen korán el kellene kezdődnie. A bemutatón Arm Katalin beszélgetett a szerzővel és Kunszabóné Pataki Annával.
Kunszabóné Pataki Anna elmondta, az első benyomása az volt Éva könyvéről, hogy sokat jelentett volna, ha van ilyen segítségük saját gyerekeik felneveléséhez. Annak idején még nem fogták fel a korai szexuális nevelés fontosságát. Anna megkérdezte a saját gyermekeit, hogyan élték meg a szexuális nevelést, amit a férjével biztosítottak a számukra. A fiatalok kiemelték, hogy mindig szabadon, szorongás nélkül tudtak beszélgetni a szüleikkel, de ha ezek során felmerült egy olyan téma, amiről a szülők azt gondolták, még nem hallhattak róla, ki kellett őket ábrándítaniuk: mindig voltak mástól kapott ismereteik. Már az óvodában „felvilágosították” őket, de alsó tagozaton is sokkal többet beszélgettek egymás között a szexualitásról, mint ahogyan azt a szülők gondolták.
Éva a szolgálata által 17 évet kamaszok között töltött, akik megtalálták őt a problémáikkal, kérdéseikkel. A legfontosabb motivációt az jelentette a számára ahhoz, hogy kamaszoktól a szülők felé forduljon, hogy manapság a gyerekek sokkal korábban találkoznak a szexualitással, mint 5, 10 vagy 15 évvel ezelőtt. Nem elég 13 éves korukban elkezdeni velük a beszélgetést – hangsúlyozta Éva. – Már első osztályos koruktól találkoznak a témával osztálytársaikon keresztül, de a rajzfilmekben is vannak szexuális tartalmak, amiket szülői jelenlét nélkül néznek meg. Még a játszótéren is sokszor előfordul, hogy játék helyett ül a gyerek, és valamit néz tableten vagy a mobiltelefonon. Ugyanez megfigyelhető az óvodai öltözőkben is. Nem csoda, hogy amit látott a gyerek, elmeséli a többieknek.
A szülők sokszor félnek gyermekük szexuális felvilágosításától, ami régebben inkább a biológiaóra keretén belül valósult meg, nem kis szorongást okozva tanárnak, diáknak egyaránt. Ugyanakkor fontos, hogy most már a felvilágosítás mint olyan idejétmúlt, helyette szexuális nevelésre van szükség.
De hogyan lehet legyőzni a gátlásokat, hogy tud a szülő tabunak minősített témáról beszélni a gyerekével? – vetette fel Arm Katalin.
Kunszabóné Pataki Anna elmondta, hogy a férjével mindketten friss megtérők voltak a házasságkötésük idején, úgy érezték, a tabutémák sem tabuk többé. Mivel hét év alatt öt gyerekük született, így a testvéreknek természetes volt, milyenek a fiúk, milyenek a lányok. Csak azt kérdezték tőlük a gyerekeik, hogyan születik a kisbaba, de a nagy kérdéseket nem nekik tették fel. Sokat segített, hogy jó közeg vette őket körül.
Éva hozzátette, a szégyenérzet akkor múlik el, ha megtanulunk beszélni a szexualitást érintő témákról. Azért is fontos az első pelussal kezdeni a szexuális nevelést, mert mire a pici megnő, addigra a szülő is megszokja, hogy a megfelelő szavakat használja. Sok szülő azt gondolja, a nevelés feladatát el tudja látni úgy, hogy válaszol a gyerek kérdéseire. Ugyanakkor ők maguk is félnek kérdéseket feltenni a gyereküknek, például a gender témájával kapcsolatosan, nehogy az keltse fel az érdeklődésüket.
Éva hangsúlyozta, a kíváncsiság a fejlődésünkhöz tartozik, az fejlődik, akinek vannak kérdései, keresi a válaszokat. A gyerekek kíváncsiak akkor is, ha nem teszik fel a kérdéseiket. Olyan világban élünk, amelyben a szexualitás, az orgazmus és az érzések istenítve vannak.
Ha nem beszélünk a gyereknek arról, mi Isten terve, hogyan lehet egészségesen és kiteljesedve megélni egy párkapcsolatot, azt fogja hinni, az az igazság, amivel a világban találkozik.
Minden új információ a már ismert információhoz kapcsolódik. Ha a szülőktől hallanak először a szexualitásról, a kamaszkorig arra fogják építeni az újabb ismereteiket.
Nyomatékosította, hogy a korai nevelés azért is fontos, mert egy régebbi felmérés szerint vannak, akik már 7-8 évesen találkoznak a pornográfiával, a nagy átlag pedig 11-13 éves kor között. Tíz éve elérhetők azok a kutatások, melyek az internet gyerekekre gyakorolt hatásáról szólnak. Megállapították, hogy ezek között sok az intellektusra és az érzelmekre gyakorolt káros hatás, a szülők mégis korán mobiltelefont és tabletet adnak a gyerekük kezébe. Vannak, akik emiatt a pornográfiával véletlenül ismerkedtek meg egészen fiatalon, és szenvednek attól, hogy függővé váltak.
Éva fontosnak tartotta, hogy Isten felől közelítse meg a szexualitást, hiszen ő teremtett minket férfinak és nőnek, ő helyezte a szexualitást a házasságba. Mint mondta, ha kivesszük Istent a képletből, nincs viszonyítási pontunk. Ugyanakkor fontos, hogy a nem keresztények számára is elérhető legyen a könyv, hiszen az érzékenyítés sem tesz különbséget a célközönségében. A jellemformálás, a készségek megtanítása, a tisztelet, a várakozás, a kapcsolódás, a nemet mondás és az intimitás a nem hívők számára is fontos.
A beszélgetés folyamán felmerült, hogy az Ipsos média-, vélemény- és piackutató intézet 2023-as kutatása szerint a magyarok 36 százaléka támogatná, hogy a transznemű tizenévesek szülői engedéllyel tanácsadást és hormonkezelést kapjanak a nemváltást érdekében. Vajon hogyan lehet az árral szembe menni? – kérdezte Arm Katalin.
Anna megerősítette, hogy a gyerekek valóban mindenhol találkoznak a szexualitásról ma vallott nézetekkel, emiatt fel kell őket vértezni, amiben az a fajta családi nevelés segít, amelyről Éva beszél a könyvében. Ha természetes a szexualitásról való beszélgetés a családban, akkor a gyerekek el tudják mondani, milyen tapasztalatokkal találkoztak máshol, akár egy színházban is. Anna kiemelte a családi ima és a korosztályos közösségi ima jelentőségét, valamint azokat a szemléletformáló programokat, amelyek segítséget nyújthatnak a fiataloknak, mint például a test teológiája kurzus.
Éva adatgyűjtése során jó iránymutatásokat talált könyvekben, valamint elvégzett egy amerikai online kurzust is, de szeretett volna ezekhez képest gyakorlatiasabb segítséget nyújtani. Ezért született meg ez a könyv, mely mindennapi használatra való. Benne Éva megfogalmazza a különböző életkori szakaszok szülői feladatait és helyzeteit. Ezekkel kapcsolatosan Anna a könyvbemutató végén hangsúlyozta, úgy olvasta ezeket, hogy közben átgondolta, a leírt szituációkban ő mit mondott régen, mit mondana ma. Ezután elolvasta Éva mondatát, ami hatalmas ahaélményt adott neki.
A könyv tudományos alapokon nyugszik, de hétköznapi emberekhez szól. Tanácsokat ad, hogyan tudunk a gyerekek felé nyitni, milyen kérdéseket tegyünk fel nekik, valamint családi közös beszélgetésre ajánl témákat a fejezetek végén.
Fotó: Merényi Zita
Vámossy Erzsébet/Magyar Kurír
