A kolozsvári Katolikus Egyetemi Lelkészség (KEL) harmincadik születésnapját ünnepelték régi és jelenlegi tagjai november 11-én, szombaton. A rendezvényre Erdély minden irányából, illetve külföldről is érkeztek a résztvevők, hogy felidézzék a közös múltat, megosszák történeteiket és előre is tekintsenek a jövőbe. A születésnap keretén belül emléktábla-avatást is tartottak, amelynek során Orbán László egykori egyetemi lelkész emlékét idézték fel, aki tizenöt évvel ezelőtt életét áldozta a Fekete-tengeren egy fuldokló diákjáért.
Találóan fogalmazta meg az emléktábla-avatáson Györgypál Enikő egykori pasztorálasszisztens a KEL egyik fontos tulajdonságát, ami egyik fő erejét adja a közösségnek: „Kolozsváron Erdély sűrűsödik és tágul. Itt találkoznak a fiatalok a sokszínűségükkel: a székely a szatmárival, a mezőségi a szilágyságival, a csángó a partiumival…” Másképpen megfogalmazva ugyanezt elmondhatjuk, hogy a KEL az erdélyi katolikus közösségből alkotott hálózatnak kiemelt csomópontja, ugyanis az ország különböző régióiból érkező egyetemistákat fogja össze, akik tanulmányaik ideje alatt egy élő közösség tagjaként formálódnak, fejlődik a hitük, istenkapcsolatuk, világszemléletük, majd a felsőfokú tanulmányaik elvégzése után ki-ki hazatér szülőföldjére, netán Kolozsváron marad vagy továbbmegy a nagyvilágba, de mindenképpen magával viszi az itt kapott értékeket, lelkületet. A lelkészségen megtapasztalják és megélik a sokszínűséget, a programok során sokszor fejlődik vezetői képességük, a másikra való odafigyelés érzékenysége mélyül bennük, megtanulják kifejezni érzéseiket, gondolataikat, megtanulják kezelni és értékelni a kritikát, a különbözőséget, a sokszínűséget. Mindezen képességek hozzájárulnak felnőtt keresztény életük kialakításához. A lelkészség dinamikája, folyamatosan változó közössége, az országot összefonó hálózata viszont lehetővé teszi, hogy ez ne csak az egyes személyek életére legyen formáló erővel, hanem az egész erdélyi katolikus közösséget gazdagítsa. A lelkészség „átmeneti” jellege – hogy folyamatosan érkeznek az új egyetemisták és a régiek hazatérnek – az időbeli folytonosságot is biztosítja ezen nevelő szerepe terén, folyamatosan gondoskodva az utánpótlásról, az erdélyi keresztény értelmiség formálásán keresztül az egész erdélyi katolikus közösségre kiterjesztve a megélt keresztény élet magával ragadó példáját.
Mindehhez pedig egy olyan égi pártfogó is társul Orbán László egykori egyetemi lelkész személyében, aki mindig követendő példa marad az egyetemisták számára.
