Pál József Csaba temesvári főpásztor október 4–29. között Rómában részt vett a püspöki szinódus 16. közgyűlésének első ülésszakán a Ferenc pápa által közvetlenül kinevezett tagok egyikeként. November 8-án délelőtt a megyés püspök az egyházmegyés papok és a püspökség munkatársainak csoportjával osztotta meg a szinóduson szerzett tapasztalatait.
Pál József Csaba püspök hálát adott az Istennek, hogy részt vehetett a szinóduson, ami meghatározó élményt jelentett számára. Elmondása szerint azok, akik már korábbi szinódusokon is részt vettek, úgy vélekednek, hogy a mostani közgyűlést nem lehet összehasonlítani a korábbiakkal, ugyanis a mostani sokkal spirituálisabb volt: háromnapos lelkigyakorlattal kezdődött, amit egy idős domonkos szerzetes pap és egy bencés nővér vezetett, a szinódus közben pedig gyakran imádkoztak. Ugyanakkor a korábbi szinódusok esetében elől ültek a bíborosok, utánuk az érsekek és püspökök, majd a papok, és úgy zajlott, mint egy konferencia. A mostani szinódus során tizenkét fős munkacsoportokban dolgoztak, amelyekben bíborosok, püspökök, apácák és világiak is voltak, akik egy asztal körül ültek. A munkálatok a csoportokban angol, olasz, spanyol, portugál és francia nyelven folytak.
A munkafolyamat egy része munkacsoportokban zajlott, és voltak napok, amikor a közgyűlés ülésezett. A püspök kifejtette, hogy miként folyt a megbeszélés. Mindenkinek volt egy személyre szabott táblagépe, amelyen megkapták a dokumentációt, azon jelezhették a felszólalási szándékukat és azon szavazhattak. A csoportokban két tagot a főtitkárság jelölt ki, a facilitátort és a titkárt. A facilitátorok speciálisan képzett szakemberek voltak, akik gondoskodtak arról, hogy a csoportban mindenki szót kapjon, ismertették a megbeszélés témáját, elmondták, mikor imádkozzanak. A titkár leírta a csoportban megbeszélteket. Voltak csoportok, amelyekben más egyházak képviselői is jelen voltak, pl. a kopt ortodox egyház, a pünkösdi, baptista, anglikán és metodista egyházak képviselői. A beszélgetések megszabott rend szerint zajlottak, amelynek szerves részét képezte az imádság is.
Pál József Csaba temesvári püspök elmondta, hogy Ferenc pápa a szinódusi idő mintegy felében jelen volt, főként az általános közgyűléseken. „Érdekes volt a sokszínűség. Minden kontinensről, sok országból, minden katolikus rítusból érkeztek résztvevők, és láthattuk, hogy mennyire különbözőek vagyunk, mégis mindannyian Isten népét alkotjuk. Az afrikaiak például felvetették a poligámia kérdését. Miközben mi a kiüresedő templomokról beszéltünk, egy afrikai püspök arról számolt be, hogy annyi ember jön a szentmisére, hogy nem férnek el a templomban, és sátrakat kellett építeniük a templom mellé” – magyarázta a püspök. Az elméleti dolgok mellett fontos a tapasztalatokból tanulni, mondta a főpásztor, így a részvétel révén a szinodalitást tanulták, hogy mit jelent a közösség. A csoportokban fontos volt a tisztelet és a bizalom, a szinodalitás megköveteli a megtérést. A Szentlélekben való párbeszéd, a Szentlélekben való lét azt jelenti, hogy teret adtak a közöttük levő Szentháromságnak. A szinódus során tanúságtételeket is hallhattak, amelyek lelkileg gazdagították a résztvevőket.
„Minden, amiről a szinóduson beszéltünk, a misszióért van, azokért az emberekért, akik még nem találkoztak Jézussal vagy nincs kapcsolatuk az egyházzal. Mert ha nem értjük meg egymást, ha nincs bennünk tisztelet, ha nincs bennünk szeretet, akkor mit akarunk nekik nyújtani? Mit valósított meg közöttünk Isten, hogyan változtatott meg minket?” – tette fel a kérdést a püspök.
„Segítsük egymást, hogy szinodális módon éljünk, hogy meghallgassuk egymást, hogy átjárjon bennünket az egymás iránti tisztelet és bizalom, és hogy élő kapcsolatunk legyen Jézussal!” – zárta a megosztást Pál József Csaba temesvári püspök.
Forrás és további részletek: A temesvári egyházmegye sajtóirodája
