Szent Ferenc mint korának karizmatikus személyisége nagy hatással volt környezetére. Radikális Krisztus-követése sokakat megihletett és bátorított. Hatása 800 év után is határozottan érezhető, és ma is példaképként áll előttünk, mint aki bátran és elkötelezetten követte a Megfeszítettet.
Mivel rengetegen követték, a közösség gyarapodásával szükségessé vált egy szabályzat felvázolása, ami irányt adhat a kisebb testvéreknek. Ferenchez hasonlóan Szent Klára is regulát hagyott hátra a köréje csoportosult nővérek számára. A későbbiekben pedig más szerzetesi csoportosulások is ezen lelkiségen belül szerettek volna élni, életformájukat összekötve valamilyen karitatív tevékenységgel.
Az itt olvasható írás azt mutatja be, hogy az idők folyamán kialakult másik két csoport regulája és életformája hogyan merített és kapcsolódik a Szent Ferenc által hátrahagyott szerzetesi szabályzathoz. Elsősorban az egységet mutatjuk be azzal, hogy a három regula főként azonos részeit emeljük ki. Az azonos részek által egy olyan ív rajzolódik ki előttünk, amely mindhárom szerzetesi életformában egyaránt fontosnak tekinthető.
A regulák a ferences lelkiség alapjait határozzák meg és foglalják keretbe. Ez a lelkiség meghaladta a saját korát, és napjainkban egyre többen újra felfedezik jelentőségét és aktualitását a mai társadalomra is. A ferences rend által meghirdetett jubileumi évek is ezt hivatottak kiemelni.
Az első regula megalkotása
Szent Ferenc atyánk, hogy a közösségét az egyház elismerje, és hogy a testvérek élete a létszámuk növekedésével is élhető legyen, megírta első reguláját, amelyet a „Pápa Úr” 1209-ben hagyott jóvá. Ez az úgynevezett Protoregula. Az első rend számára ma is érvényben lévő regula 1223-ban III. Honoriusz pápa által jóváhagyott szabályzat. Szent Ferenc életét az evangélium határozta meg. Mindig innen indul ki és ide tér vissza, mert minden erejével Krisztust akarta követni. Regulája ezért teljesen az „Örömhírre” épül.
Szent Klára mindenben Ferencet szerette volna követni, viszont teljesen az imának szentelve magát, kiegészítve a testvérek tevékeny életét. Klára határozottan ragaszkodott a ferences életeszményhez, különösen a szegénységhez. Ezért Klára, nőként a történelemben elsőként, regulát írt a nővéreinek. A szabályzat váza Ferenc Megerősített Regulája, aktualizálva a női, szemlélődő közösség sajátos igényeire és a rájuk vonatkozó egyházi előírásokra.
A Reguláris Harmadik Rend
A Reguláris Harmadik Rend regulája egy összetett mű: Szent Ferenc két regulájából és írásaiból, Szent Klára regulájából és az evangéliumból vett részletekből tevődik össze. A Reguláris Harmadik Rend egy olyan közösség, amelynek kolostori struktúrája van. Nem közvetlenül Szent Ferenc alapította, viszont ez a rend is az ő karizmáját szeretné megélni, összekapcsolva a kolostori életet és az apostoli munkát. Az idők folyamán ez a regula sok változáson ment át. Mai formáját, amely kilenc fejezetből áll, Szent II. János Pál pápa hagyta jóvá 1982. december 8-án.
Mindhárom regula az Úr nevében kezdődik, mert minden, ami benne van, mindaz, amiről beszél, Jézus Krisztustól indul, Jézus által tudjuk megérteni és őhozzá vezet, aki nekünk, embereknek elhozta az üdvösséget. Ez az életprogram, amely által Szent Ferenc Atyánk hűséges képmása lett a Megfeszítettnek. Mindhárom regulában „regulát” és „életet” olvashatunk. Ezen párosítás mély jelentést hordoz. Ez egy olyan szabályzat, amely az Életből, vagyis isteni sugallatra született, ugyanakkor a már megélt életformát próbálja felvázolni. Ugyanakkor ez az a szabályzat, amely a valódi életre vezet. Mindhárom rend engedelmességet és hódolatot ígér a pápának, a katolikus anyaszentegyháznak, a rend elöljáróinak és egymásnak. Az engedelmesség, ahogyan minden más fogadalom, Krisztusért és Krisztus példájára történik.
A második fejezetben Ferenc a rendbe való felvételről beszél, a noviciátusról, valamint azok ruházatáról, akik már fogadalmat tettek. Buzdítja a testvéreket a megkezdett útjuk elején, hogy mindvégig tartsanak ki. Ami mindhárom szabályzatban nagyon fontos, az az a meggyőződés, hogy a jelentkezőt az Úr küldi a közösségbe, ezért szeretettel kell őt fogadni, és az Úrnak ezeket a szavait eléje kell tárni: „Ha tökéletes akarsz lenni, menj, add el mindenedet, amid van, és add a szegényeknek és kincsed lesz a mennyben, és jöjj, kövess engem” (Lk 18,27).
Mindhárom regula III. fejezete az imáról ír, más és más megközelítésből. Ferenc azokról a „kötelességekről” beszél, amelyeket a testvérek Isten előtt viselnek: 1. az isteni officium, 2. a böjtölés, 3. a testvérek keresztény élete mások között. Ebben feltűnik az a hármasság, amely a rendben nagy szerepet játszott: ima, áldozat és jó példa. Csak az Istennel való kapcsolatból merítkezve tudunk eredményesen és szabadon szolgálni. Ez a gondolat minhárom írásban kulcsfontosságú.
A három regula szerint a szegénység akkor valósul meg, ha az embernek nincs tulajdona, amihez ragaszkodhatna. Az igazi evangéliumi szegénységet a mi Urunk Jézus Krisztus nevéért és kedvéért kell megélnünk. Bár a pénz használatával kapcsolatban eltéréseket fedezhetünk fel, de a lényegben mindhárom szöveg egyetért.
Ferenc a munkára való képességet Isten kegyelmének tartotta, amellyel távol tartható a „lélek ellensége, a henyélés”. Klára és nővérei életében is fontos szerepet töltött be a munka. Viszont nagy hangsúlyt kap, hogy „ne oltsák ki a szent imádság és áhítat szellemét, amit minden mulandó dolognak csak szolgálnia szabad” (Cl Reg). A harmadik rend regulája tulajdonképpen e két gondolatot ötvözi.
A testvéri élet megtartja és védi a szegénységet, az engedelmességet és a tisztaságot. Ferenc elengedhetetlennek látta, hogy testvérei közösségben éljenek. Ezen eszményt átvette a másik két szabályzat is. A regulák egységes, fontos gondolata: „vigyázniuk kell, hogy más bűne miatt haragra ne gerjedjenek (…) mert akadályozza a szeretetet”.
VII. A szerető engedelmesség
A Megerősített Regula X. fejezetének első felében Ferenc a rend belső felosztásáról beszél, vagyis a miniszter generálisról, a miniszter provinciálisokról és a testvérek viszonyáról. Krisztus példájából kell megtanulnunk az engedelmességet, aki engedelmes volt egészen a kereszthalálig.
VIII. Az apostoli élet és a szemlélődés
Ebben a fejezetben a különbségekkel találkozunk, amelyek a hármas rend hármas küldetésére mutatnak. Ezzel együtt azonban mindhárom azt emeli ki, ami elengedhetetlen az apostoli munkában: Isten és a felebarát iránti szeretetet, amely tettekben nyilvánul meg. Klára és nővérei szemlélődő életet élnek, így az ezekre vonatkozó sajátos szabályokat fejti ki regulájának ezen pontjain.
IX. A mennyek országáért vállalt élet a tisztaságban
Szent Ferenc atyánk a tisztaságról a XI. fejezetben beszél. Szent Klára a regulája XII. fejezetében ír a vizitációról, a lelkészről és a bíboros protektorról. A nővérek klauzúrás életében szükséges a lelki gondozás. De hogy a klauzúra és a csend ne sérüljön, és hogy a nővéreket is megóvja, a vizitáció formáját szabályokkal látja el. A Reguláris Harmadik Rend Regulájának IV. fejezete szól a tisztaságról. Nagyrészt Újszövetségi részekből tevődik össze. De mindhárom szabályzat egyezik abban, hogy a tisztaságot is Jézus tanácsára „a mennyek országáért” vállaljuk.
A ferences lelkiségben élő szerzetesközösségek reguláit mutattuk be, szemléltetve azokat a pontokat, amelyek összekötik a ferences családot. Végkövetkeztetésként kijelenthető, hogy a regulák kulcspontja Krisztus személye. Az ő hívására köteleződik el valaki a szerzetesi életben, az ő példájára és tanácsára éli meg a hármas fogadalmat, és ragaszkodik a ferences lelkiségben élő szerzetes a testvéri és nővéri közösséghez.
Útra való kérdések:
- Én milyen szabályok szerint élem az életem?
- Milyen indíttatásra hallgatva élem a mindennapjaimat?
- Ezen a héten megfogalmazhatom saját regulámat, amely a saját értékrendemet és céljaimat vázolja fel, és mint iránytű, megmutatja a helyes utat.
Klarissza nővér
Az írás megjelent a Vasárnap 2023/33-as és 34-es számának Forrás rovatában.
