A szinódus európai szakasza belülről

A Ferenc pápa által meghirdetett szinodális folyamat kontinentális szakasza európai nemzetközi szerkesztőbizottságának a tagja Csiszár Klára, akinek öt társával együtt az európai gyűlés záródokumentumának a megírása volt a feladata. Csiszár Klára a Katholische Privat-Universität Linz egyetemi tanára, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Kara doktori iskolájának doktorátusvezetője Világszinódus: felismerések, feszültségek, következtetések címmel tart előadást a témáról a kar Márton Áron termében 2023. június 6-án 19 órától. Az ő beszámolóját olvashatják a szinódus európai szakaszáról.

Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a győri egyházmegye püspöke Ferenc pápát ezekkel a szavakkal köszöntötte április 28-án Budapesten, a Szent István-bazilikában: „Szentatya! Ennek a változásnak mi nemcsak tétlen szemlélői kívánunk lenni, hanem abban az evangélium tanításával tevékenyen részt is kívánunk venni. Viszont naponta találkozunk újabb és újabb kihívásokkal: a szekularizáció, a hedonizmus, egyfajta közömbösség az evangéliumi értékrend iránt, a hit továbbadásának nehézségei a családokban, a kevés papi és szerzetesi hivatás, és még sorolhatnánk tovább a nehézségeket. Ugyanakkor vannak a vallási életnek új, örvendetes megnyilatkozásai is: egyes közösségekben a vallási élet iránti érdeklődés növekedése; új lelkiségi mozgalmak; a katolikus iskolák és egyetemek létrejötte; a világiak nagyobb mértékű jelenléte és elköteleződése az egyház életében. Az ön által létrehívott szinódusi folyamat kétségkívül segítségünkre lesz az elkövetkező években.” A főpásztor ebben a néhány mondatban épp annak a feszültségnek ad hangot, amit Európában a helyi egyházaink különösképpen is erősen tapasztalnak, és amit komolyan véve megoldásokat és új utakat keresnek ahhoz, hogy az evangélium örömét, azaz Isten végtelen és határtalan szeretetét az emberrel megtapasztalhatóvá tegyék a 21. század derekán.

Veres András püspök kifejezetten is utal beszédében a világegyház csaknem minden egyházmegyéjében zajló szinodális folyamatra, amelynek egy új szakaszába lépünk októberben. De miről is szól ez a szinódusi folyamat, milyen egyházkép legitimálja azt, és ez valóban csak hóbortja lenne Ferenc pápának, ahogyan egyházi körökben elmarasztalóan hallani lehet? Az alábbiakban röviden összefoglalom a jelenleg zajló szinódusi folyamatot, annak különféle szakaszait, és röviden rámutatok arra, hogy mire hívta meg Ferenc pápa a püspököket és velük közösen a katolikus egyház összes egyházmegyéjét. Mivel teológusként alkalmam volt közvetlenül is bekapcsolódni a szinodális folyamat kontinentális szakaszába, igyekszem a következőkben röviden ismertetni azt, ami jelenleg egyházunkban történik, betekintést nyújtva abba a nagyon lelkesítő és dinamikus egyházalakító munkába, amelyre Ferenc pápa mindannyiunkat hív és vár.

Az olvasók között bizonyára sokan vannak, akik szívesen emlékeznek vissza a gyulafehérvári főegyházmegye vagy a szatmári egyházmegye egyházmegyei szinódusára, vagy ahogy akkor neveztük, zsinatára. A II. vatikáni zsinat szellemében a kétezres évek elején az egyházmegyei szinódusokon pasztorális jövőtervezés történt. Megnéztük azt, hogy hol vagyunk, mi jellemez bennünket, milyen örömeink, bánataink, félelmeink és reményeink vannak, valamint azt, hogy ezek alapján mit jelent számunkra a krisztusi tanítás, hogyan tudunk a mindennapok kihívására válaszolni, mit kell tennünk annak érdekében, hogy a világi krisztushívők egyre inkább bekapcsolódjanak az egyház életébe és alakítsák azt. A Szentlélek működését tapasztaltuk meg abban a nyüzsgésben, tervezésben, azokban a beszélgetésekben, amelyekre ma is nagyon szívesen emlékszünk vissza. Az a Szentlélek, amelyet akkor megtapasztaltunk egyházmegyéinkben, abban a tettre kész, jövőt alakítani akaró, felemelő és inspiráló hangulatban, ma is működik. Ezt a Lelket, melyet jómagam megtapasztaltam a szatmári egyházmegye legfiatalabb szinódusi tagjaként 2001 és 2004 között, megtapasztaltam a nagybecskereki egyházmegyében az ottani szinódus teológiai tanácsadójaként 2017 és 2022 között, és megtapasztaltam Prágában is a világegyház szinódusi folyamatának európai szakaszán, 2023 februárjában. Az egyházat alakítani akarók ereje, lendülete, reménye volt megtapasztalható a szinódus kontinentális szakaszán, ugyanakkor az a csalódás is, amellyel megtanultunk az elmúlt években egymáshoz sajnos gyanakvóan, bizalmatlanul viszonyulni, sőt azt is megtanultuk, hogyan kell elvitatnunk egymás katolikus voltát. A Szentlélek azonban minden emberi gyengeség ellenére működik, és megmutatta magát Prágában.

„A szinódus zajlik a világegyházban!” Így fogalmaz az a dokumentum, amelyet Rómában a szinódusi titkárság tett közzé Tedd tágassá sátradban a helyet (Iz 54,2) címmel 2022 októberében, egy évre rá, hogy Ferenc pápa megnyitotta a szinódust a világegyházban. Ebben a dokumentumban a Szentszéki Szinódusi Titkárság összegzi a 2022 júliusáig csaknem minden püspöki konferencia által beküldött szintézist, amelyek a helyi egyházak válaszait tartalmazzák azokra a kérdésekre vonatkozóan, amiket Ferenc pápa tett fel és küldött meg minden egyházmegyés püspöknek és püspöki konferenciának 2021-ben. A 2022 októberében megjelent munkadokumentum (mely most már magyar nyelven is hozzáférhető), megvitatásra visszakerült a helyi egyházakhoz, azzal a feladattal, hogy a dokumentumot imádságos légkörben elolvassák és megfogalmazzák azt, hogy mely felismerések rezonálnak leginkább a helyi egyház konkrét tapasztalataira és valóságára. Melyek azok a tapasztalatok, amelyek újnak vagy tanulságosnak tűnnek? Milyen lényeges feszültségek vagy eltérések jelennek meg, amelyek különösen fontosak? Következésképpen melyek azok a kérdések vagy problémák, amelyekkel foglalkozni kell, és amelyeket a folyamat következő lépései során figyelembe kell venni? Mindennek tekintetében, melyek azok a prioritások, visszatérő témák és cselekvésre váró felhívások, amelyeket meg lehet osztani a világ más helyi egyházaival és meg kellene vitatni a szinódus 2023 októberében megrendezésre kerülő első ülésszakán?

Európai gyűlés Prágában

Ezekre a kérdésekre a helyi egyházak világszerte hét kontinentális gyűlés keretében keresték a választ. Európa Prágában találkozott február 5. és 12. között. A kontinentális gyűlések módszertana a kontinentális püspöki konferenciákra volt bízva, ennek értelmében az európai gyűlést az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) készítette elő. Prágában fizikailag jelen volt a CCEE 39 tagjának delegátusi kvartettje, valamint püspöki konferenciákként további 10 személy online csatlakozhatott az ülésszakokhoz. A konferenciák delegátusai mellett külön meghívásra európai és nemzetközi egyházi szervezetek is képviseltették magukat Prágában. Mindennek értelmében Romániát Prágában Cristian Dumitru Crișan, Cristian Barta, Kovács Zsolt és Liana Gehl képviselték személyesen, valamint Ioan Călin Bot, Silviu Moșneag, Dumitru Marius Cerghizan, Felix Roca, Csont Ede, Laurențiu Costin, Răzvan-Iacob Vasile, Szilvágyi Zsolt, Daniel Bulai és Francisc Ungureanu online vettek részt a gyűléseken. Érdemes megjegyezni, hogy Románia volt az egyetlen ország, amely úgy nevezett meg 10 online résztvevőt, hogy ezek között egyetlenegy nő sem volt.

A CCEE kinevezett egy hat főből álló nemzetközi szerkesztőbizottságot, amelynek feladata volt az európai gyűlés záródokumentumának a megírása, amely a másik hét záródokumentummal képezi majd annak a dokumentumnak az alapját, amit a Vatikánban, az októberi ülésen fognak megvitatni. Az európai püspöki konferenciák számára fontos volt az átláthatóság, valamint az, hogy bárki, aki követni szeretné az ülésszakaszokat, megtehesse azt, bárhol is éljen a világon. Éppen ezért minden ülésszakasz online élőben követhető volt. Ez a 23 órányi anyag online visszanézhető mind a mai napig a CCEE Youtube-csatornáján. A nemzetközi szerkesztőbizottság, melynek én is tagja voltam, két laikus nőből, két laikus férfiból és két papból tevődött össze. Feladatunk volt minden ülésszakon jelen lenni, a hozzászólásokat figyelemmel követni, ezeket írásban is olvasni, és ezekből egy szintézist alkotni.

Milyen anyagból dolgoztunk? Minden püspöki konferencia delegációja egy 6 perces beszámolót tartott arról, hogy az általuk képviselt helyi egyháznak mi a válasza a kontinentális szakasz záródokumentumában feltett kérdésekre, amelyeket a fentiekben érintettem. Szerves része volt a találkozónak a napi szentmise, Tomas Halik cseh teológus nyitó impulzusa, azok az imádságos percek, amelyek minden hatodik országos beszámoló után következtek, de a prédikációkat és az egyéni hozzászólásokat is rendelkezésünkre bocsátották. Szerkesztőbizottságként kizárólag azokkal az anyagokkal dolgozhattunk a záródokumentum megfogalmazásakor, amelyek a gyűlésteremben elhangzottak, és amelyeket írásban a CCEE titkárságán keresztül hivatalos dokumentumként megkaptunk. Ezek a dokumentumok a prágai szinódus honlapján olvashatóak, akárcsak a záródokumentum, amelyet 2023 áprilisában tettek közzé hivatalosan.

A szinódus Prágában Európa számára sem zárult le, hiszen Ferenc pápa döntésének alapján 2023 októberében folytatódik annak világegyházszintű megbeszélése, ami a kontinensi munka eredménye. Újdonság ezen a püspöki szinóduson az lesz, hogy minden kontinensről 10 nem püspök résztvevő is szavazati joggal fog részt venni a gyűléseken, amelyek közül kontinensenként öt nő lesz. Ők pápai kinevezéssel kapnak szavazati jogot, amire az egyház történetében még nem volt példa, és szavazatuk egyenértékű lesz a püspökök szavazatával. Annak ellenére, hogy a posztkommunista országokban ez megütközést jelent, különösen is, ami a nők ilyen szintű komoly bevonását jelenti az egyházi folyamatok alakításába, elmondható, hogy ez a II. vatikáni zsinaton elindult participatív egyház gondolatának a megvalósulása, 70 év távlatában, kiterjesztve a nemek közötti egyenlőséget (akkor is, ha még nagyon kezdetleges formában) az egyházi jogalkotás bizonyos aspektusaira is. Kövessük figyelemmel a szinódusi folyamatot, amellyel Ferenc pápa az egyházat szinodálisan a 3. évezredben vezeti és mindannyiunk felelősségére (is) bízza azt, és kapcsolódjunk be ebbe a folyamatba, hiszen az októberi ülésszakok befejeztével ismét a helyi egyházakon a sor, hogy hozzászóljanak a folyamathoz.

Csiszár Klára

Az írás megjelent a Vasárnap 2023/23-as számában.