Megáldották és búcsújáró hellyé nyilvánították az Oroszhegy határában lévő Szent László-oltárt. Az oroszhegyiek régóta vágyott álma teljesedett be a május 13-án, szombaton, amikor a falu határában lévő nyúládi réten dr. Kovács Gergely érsek megáldotta és búcsújáró hellyé nyilvánította a valamikori középkori kápolna szomszédságában felépített szabadtéri Szent László-oltárt.
Oroszhegy határában, a nyúládi réten található kápolnarom és a mellette lévő gyógyító kút fontos kultikus hely, ahová már a középkortól zarándokolnak a környékbeliek, gyógyulást, bűnbocsánatot remélve. A Jézus Krisztus mennybemenetelének tiszteletére szentelt 18. századi kápolna és a vele együtt hivatalosan elfogadott oroszhegyi búcsújárások sorsa 1783-ban Batthányi Ignác erdélyi püspök szigorú intézkedésével pecsételődött meg: a részegeskedés, verekedés miatt betiltotta, a kápolnát leromboltatta. Az oroszhegyi emberek azonban még a 21. században is kereszttel, lobogóval vonultak ki áldozócsütörtök hajnalban a gyógyító kúthoz, illetve a kápolna romjaihoz. 2020-ban Opra István plébános kezdeményezésére kérték a főegyházmegyét az egykori büntetés visszavonására, amelyet jóváhagytak azzal a kikötéssel, hogy egy misézésre alkalmas helyet építsenek oda. Így született meg a Szent László-oltár gondolata, majd közösségi összefogással, sok jóakaratú ember támogatásával meg is épült.
„Ott fenn a hegyen van az a hely, ahol a szív békére lel” – hangzott több száz hívő meghatott és megható szentmisét bevezető éneke, és mindenkin büszkeség, öröm és meghatottság lett úrrá, hogy ilyen történelmi esemény tanúi lehetnek, meg tudták őrizni és tovább tudjuk adni az ősök által rájuk hagyott hitet, istenszeretet, közösségi hagyományt.
Elsőként Opra István plébános köszöntötte az egybegyűlteket, majd ismertette a kultikus hely és az oltárépítés történetét, megköszönve a támogatók segítségét is.
A szentmisét dr. Kovács Gergely érsek celebrálta, szentbeszédében kiemelte: minden templomot, kápolnát, miséző helyet az emberek hite emel, „azt a középkori Szent László kápolnát is, amit 300 évvel ezelőtt építettek újjá, itt az Urusos-kút közelében, amit hatvan évvel később Batthányi Ignác erdélyi püspök leromboltatott. 240 év távlatából nem is az a kérdés, hogy milyen emberi gyengeség, gyarlóság váltotta ki ezt a drasztikus intézkedést, hanem az a hit fontos, amely az imádságos és istenhívő népet azután is, egészen napjainkig, évről évre elhozta és elhozza ide áldozócsütörtök hajnalán. Az a hit számít, amellyel ez a közösség megépítette most ezt a méltó miséző helyet. Összefogásnak köszönhetően, az emberek akaratának köszönhetően született meg, ha nem is használta ezt a szót, de a közösség hitének köszönhetően.”
Megható és megtisztelő gondolata volt az főpásztor beszédének, hogy Márton Áron szentéletű püspök szellemi végrendeletének megvalósulását látta e törekvésekben, az oroszhegyi hívekre bízta a kápolnát és arra biztatta őket, hogy ápolják, viseljék gondját hitüknek a nehézségekkel, csábításokkal teli világban. „Márton Áron püspök szellemi végrendeletének megvalósulását látom benne, aki 1980. május 15-én írt utolsó körlevelében ezt írja: mint főpásztorotok elsősorban a hitet akartam megerősíteni lelketekben és hithez való ragaszkodást hagyom rátok örökségül. Kedves hívek, ezt kérem én is: ragaszkodjanak hitükhöz, ne feledkezzenek meg arról, hogy lelkünk is templom, mindannyian a Szentlélek templomai vagyunk, hittel viseljék gondját e kőből-fából épült kápolnának, de lelkük templomának is. Ez a mai ünnep erősítse meg hitében ezt a közösséget, ápolják hitüket, viseljék gondját hitüknek, óvják, folyamatosan tisztítsák meg attól a tetszetősen becsomagolt szennytől, amit sokan divatosként, modernként akarnak ránkerőltetni. Óvjuk hitünket, védjük meg az igaz hitet.”
Végezetül Kovács Gergely érsek meglepetéssel is szolgált, hiszen a miséző hely búcsút is kapott. „A mai napon a megáldás erejében ez a miséző hely egyben búcsút is kap, amelyet minden évben áldozócsütörtökön lehet elnyerni, ugyanakkor a mindenkori oroszhegyi plébánosnak engedélyezem, hogy áldozócsütörtökön kívül is szentmiseáldozatot mutathat be valahányszor a hívek lelki igénye ezt megkívánja.”
A szentmise végén dr. Latorcai János, a magyar országgyűlés alelnöke köszöntötte az egybegyűlteket és kiemelte, hogy nagy szükség van a hit által összefont erős közösségekre, melyek őrzik és ápolják az ősi magyar erényeket. Bízik abban, mondta, hogy a most felszentelt oltár által ez a hely visszanyeri régi dicsőségét, és olyan hellyé válik, ahol hitében és nemzeti öntudatában, összetartozási kötelékében mindenki megújulhat.
Felemelő, megható ünnepség volt ez, a közösség hite, szeretete, akarata hozta létre ezt a csodát, ami által tisztelgünk őseink előtt, akik megtartották hitüket viharvert, nehéz időkben, és a hitük megtartotta őket. Ugyanakkor új feladatot is kapott a közösség: ápolni az örökséget, őrizni a földet, továbbadni a hitet és az életet.
Kovács Melánia, oroszhegyi plébánia
Fotó: Nagy Ervin
