A találkozás óta úgy érzem, Isten a tenyerén hordoz

0
1079

Hatan képviselték Margitta fiataljait a Forráspont ifjúsági találkozón. Ferenc pápa látogatása mindannyiuk szívében nyomot hagyott. Az alábbi sorokban Krisztik Réka egyetemista beszámolóját olvashatják.

Jézus azt mondta: ,,Ahol ketten vagy hárman összegyűlnek a nevemben, ott vagyok köztük”. Éreztem, valóban ott volt… Két mozzanatot szeretnék kiemelni, amelyek különös nyomot hagytak a lelkemben. Az első a Papp László arénába belépve töltött el, amikor szemem a lelátókon ülő tömérdek fiatalra révedt. Mint kiderült 11 ezren voltunk, megtöltve a sportcsarnokot kezdődött el a rendezvény, amely egy dallal debütált.

Minden gondolatom elszállt. Béke, öröm és hála egyszerre töltött el, meggyőződtem nemcsak arról, hogy jó helyen vagyok, hanem arról is, hogy megtaláltam a helyem. Sorstársam ezrei öleltek körül: érettségire készülő fiatalok, egyetemisták vagy éppen a karrierjüknek első mérföldeit taposó fiatal felnőttek.

Leírhatatlan és felfoghatatlan, hogy mindannyiunkat ugyanaz szólított és hívott meg: Isten. A másik meghatározó részét az eseménynek a szentatyával való találkozás képezte. Tetszett Ferenc pápa közvetlensége, akin látszott, hogy szívesen jött közénk. Mosolya azt sugározta, hogy örömmel tölti el a velünk való találkozás. Különösen megérintett, amikor a jegyzeteit félrerakva, teljes beleéléssel szólt hozzánk, és kért bennünket, hogy ismételjük el hangosan és jól jegyezzük meg: ,,Isten mindig megbocsát”. Ferenc pápa fiatalokhoz szóló beszéde fontos, tartalmas elemekből épült fel: ,,Ne akarj mások fölé kerekedni, inkább szolgálj. Isten nem ítélkezik, hanem megbocsát.”

Beszédét egy közös imával zárta, amelybe saját magam is beleszőttem kéréseim. Azt kívánom, hogy minden ember legalább egyszer az életében tapasztalja meg, milyen teljesen betelni szeretettel és békével. Letenni a mindennap cipelt súlyos keresztet, megpihenni, eggyé válni a pillanattal, az érzéssel, a jó Istennel, mintha teljesen megállna az idő.

Érték- és jelentéktelen homokszemként érkeztem, viszont távozásom óta úgy érzem, hogy Isten a tenyerén hordoz.

Krisztik Réka