Ferenc pápa betegekkel, szegényekkel, elesettekkel, menekültekkel találkozott

0
571

A szentatya magyarországi apostoli látogatásának második napja a betegekkel és a más módon rászorulókkal való találkozásokkal kezdődött.

Kilenc óra előtt Michael Wallace Banach apostoli nuncius kíséretében magánlátogatást tett a Vakok Boldog Batthyány-Strattman László Otthonában, ahol a ház lakói taizéi éneket énekelve fogadták az egész intézetet bejáró egyházfőt, majd az ebédlőjükben kis énekes-zenés műsort adtak a tiszteletére. A kis kórust Újfalusi Zoltán, a ház egyik lakója orgonán, egy vak lány furulyán és egyik tanárnőjük zongorán kísérte. Inotay György, a fenntartó Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezet (KOSZISZ) megbízott igazgatója a ferences békeimával köszöntötte a szentatyát, majd ismertette intézményük küldetését, munkáját. A szociális intézményt, óvodát, általános iskolát és különleges gyermekotthont magába foglaló központ vezetője és az otthon két lakója egy vatikáni és argentin színekkel díszített tarisznyát, egy nemezből készült rózsafüzért és egy, az intézet alapítójáról írt olasz nyelvű könyvet és két Braille-írással és olaszul írt levelet adott át Ferenc pápának, az egyikben a lakók fogalmazták meg üzenetüket, a másik pedig egyik társuk gyógyulástörténetét tartalmazza. A pápa is adott ajándékot az intézetnek: a Csomóoldó Boldogasszony kis méretű, Dél-Olaszországban faragott szobrát.

Erre a helyszínre nem írt előre beszédet a szentatya, helyben fogalmazott gondolatait Toman Zoltán, a temesvári egyházmegye fiatal papja tolmácsolta magyar nyelven. Ferenc pápa megköszönte a feléje irányuló gyengédséget, a lakók énekét, gesztusait és szemüket, tekintetüket is. Az Inotay György igazgató által mondott békeimára utalva megjegyezte, hogy az valóságos életprogram: Szent Ferenchez hasonlóan elfogadni a valóságot olyannak, amilyen és az evangélium szellemében haladva erőt kérni a hiányok feltöltéséhez.

A vakok intézetétől Ferenc pápa a főváros VII. kerületében található Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplomba ment, ahol a szegényekkel, elesettekkel és menekültekkel találkozott. Érkezését 9 órától kezdődött felvezető programok előzték meg a jelen lévő közösségek – a Boldog Ceferino Intézet, a Csak Egylet Szolgálat, a Jezsuita Menekültszolgálat, a Jezsuita Roma Szakkollégium, az arlói jezsuita romamisszió, az arlói plébánia, a Karitatív Tanács, a Katolikus Karitász, a Katolikus Szeretetszolgálat, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Sant’Egidio Közösség és a Szeretet Misszionáriusai – Teréz Anya Nővérei – tagjainak részvételével.

A szentatyát Spányi Antal püspök, a Katolikus Karitász elnöke köszöntötte. „A kegyelem kiváltságos perceként éljük meg ebben a templomban a találkozás lehetőségét a szegényekkel és elesettekkel, a mások szeretetére szorulókkal és az őket krisztusi szeretettel támogatókkal, akiket krisztusi szeretet köt egybe” – kezdte köszöntőjét a püspök, majd a magyarországi katolikus karitatív szervezetek tevékenységének rövid összefoglalása után pápai áldást kért ezekre a szolgálatokra.

A köszöntőt megható tanúságtételek követték: a máriapócsi roma származású Kanalas Brigitta és gyermekei, az ukrán menekültként Magyarországon élő Jakovlev Oleg és öt gyermeke, valamint Kunszabó Zoltán diakónus és felesége, Kunszabó Panni saját élettörténetükbe, szolgálatukba engedtek betekintést. Ferenc pápa mindegyiket meghatódva fogadta, erőt közvetítő kézfogással és ajándékrózsafüzérrel jutalmazta őket. Az ukrán család két nagyobb gyermeke harmonikán és szaxofonon egy 1870-ben írt ukrán dalt (Nich yaka misychna – Micsoda holdfényes éjszaka), majd Astor Piazzola argentin zeneszerző Libertango című darabját játszotta a pápának.

A szentatya az Árpád-házi Szent Erzsébet-templomban is meghatóan szép beszédet mondott. „A szegények és a rászorulók állnak – ezt soha ne feledjük! – az evangélium középpontjában: Jézus ugyanis azért jött, hogy örömhírt vigyen a szegényeknek (Lk 4,18). Ez izgalmas kihívás elé állít bennünket, hogy az általunk vallott hit ne legyen egy életidegen szekta foglya és ne váljon áldozatává egyfajta lelki egoizmusnak, vagyis egy olyan lelkiségnek, amelyet a saját belső nyugalom és elégedettség érdekében alakítok ki” – fogalmazott a pápa, aki szerint az igazi hit az, amely kockáztat és kilép a világba, hogy a szegényekkel találkozzon és „képessé tesz arra, hogy saját életünkkel a szeretet nyelvét beszéljük”. A tevékeny szeretet nyelvének szemléltetésére a nagy magyar szent, Erzsébet példáját hozta fel, majd finoman utalt a roma származású tanúságtevők megpróbáltatásaira, illetve az azok során megtapasztalt isteni kegyelemre. „Olyan egyházra van szükségünk – mondta a pápa –, amely folyékonyan beszéli a tevékeny szeretet nyelvét, egy olyan egyetemes nyelvet, amelyet mindenki meghall és megért, még a legtávolabb állók is, még azok is, akik nem hisznek.” Az ukrán család tanúságtételére utalva pedig hangsúlyozta: „A szeretet emléke, amelyben részesültünk, feléleszti a reményt és az élet új útjaira ösztönöz. Az ember a mély fájdalomban és a szenvedésben is bátorságra talál a továbblépéshez, ha megkapta a szeretet balzsamát: ez az erő, amely segít elhinnünk, hogy nincs minden elveszve és lehetséges egy más jövő.”
A hajléktalanok, drogfüggők körében szolgálatot teljesítő Kunszabó házaspár munkáját hálásan köszönte: „Köszönjük, hogy elfogadtátok a Szentléleknek azt az indítását, amely arra hívott benneteket, hogy bátran és nagylelkűen egy hajléktalanokat befogadó központot hozzatok létre… Mélyen megérintett, hogy az anyagi szükségletek mellett figyelmet fordítotok az emberek lelki sérültségére és méltóságára, gondoskodásotok kiterjed a magányukra és azért vívott küzdelmükre, hogy szeretettnek és befogadottnak érezzék magukat a világban… A tevékeny szeretet nem pusztán anyagi és szociális segítségnyújtás, hanem az egész emberre figyel és Jézus szeretetével talpra akarja állítani őt: olyan szeretet, amely segít visszanyerni szépségünket és méltóságunkat”.

A sok gyengédséget tükröző beszéd után a Miatyánk közös elmondása, majd pápai áldás következett. A hivatalos program végén a helyszínen lévő roma közösség énekelt és zenélt Ferenc pápának, és megható módon megáldotta a szentatyát.

Ferenc pápa nyitottan, mosolyogva fogadta az örömünneplést. Ezt követően a közelben lévő Istenszülő oltalma-templomba ment át, hogy együtt imádkozzon a magyarországi görögkatolikus egyház őt köszöntő tagjaival.

Ozsváth Judit