A Kultúra és a Nevelés Dikasztériuma szervezésében tartott Minerva Párbeszéd csoport résztvevőit fogadta hétfőn délelőtt Ferenc pápa. A mesterséges intelligencia szerepéről, célkitűzéseiről és korlátairól tanácskozó 30 fős közösséget fogadva Ferenc pápa az új technológiák pozitív szerepéről szólt, leszögezve, hogy azok feltétlen kritériuma, hogy mindig álljanak az emberi személy méltóságának a szolgálatában.
A Minerva Párbeszéd csoport évenkénti szokásos találkozóin a technológia világának szakértői – tudósok, mérnökök, cégvezetők, jogászok és filozófusok – folytatnak párbeszédet egymással és az egyház képviselőivel, hogy a digitális technológiák, különösen a mesterséges intelligencia használatának tudatosságát növeljék, mind nagyobb figyelemmel azok társadalmi és kulturális hatásaira – foglalta össze a párbeszéd csoport kezdeményezését Ferenc pápa beszéde kezdetén. Megbecsüléssel szólt a párbeszéd útjáról, mert jelenlétük a komoly szembesülés lehetőségét biztosítja a technológiák és az alkalmazás erkölcsi oldala között, ami így hozzájárul a béke és az emberi haladás építéséhez is.
Az új digitális technológiák és különösen is a mesterséges intelligencia „jótékony hozzájárulás az emberiség jövőjéhez”, de ez feltétlenül „megkívánja a kutatóktól, hogy etikus és felelős módon járjanak el”. Sokan „elkötelezettek annak a biztosításában, hogy a technológia az emberre összpontosítson”. A pápa örömének ad hangot, mert „egyetértést találtak abban, hogy a fejlődés folyamatai tiszteletben tartják a befogadás, az átláthatóság, a biztonság, a méltányosság és a megbízhatóság értékeit”. Mégsem lesz könnyű elérni a célokat, mert „a hatalmas technológiai növekedést nem kísérte az emberi személy fejlődése a felelősség, az értékek és a lelkiismeret tekintetében”. Ezt csak nehezíti a mai világban a politikai rendszerek, kultúrák, hagyományok, filozófiai és etikai felfogások és vallási meggyőződések „sokfélesége”, a viták mindinkább polarizálódnak a kölcsönös bizalom hiányában.
A pápa szerint csak egy átfogó párbeszéd révén, az igazság közös keresése hozhat valódi konszenzust. Az alapvető érték, amelyet el kell ismerni és támogatni kell, az emberi személy méltósága. Éppen ezért arra kérte a pápa a párbeszéd csoport tagjait, hogy „az ember, minden férfi és minden nő belső méltósága legyen a kulcskritérium az új technológiák értékelésében”. A szentatyát aggodalom tölti el, mert az eddig összegyűjtött adatok azt jelzik, hogy a digitális technológiák világszerte növelték a társadalmi egyenlőtlenségeket, nem is csak az anyagi javak tekintetében, hanem a politikai és társadalmi befolyáshoz való hozzáférés eltérő esélyei terén is.
Ezt az egyenlőtlenséget tovább súlyosbíthatja a meritokrácia, az érdem alapú rendszer hamis felfogása, amely aláássa az emberi méltóság fogalmát. Jogos az emberi érdem és erőfeszítés elismerése és jutalmazása, de fennáll a veszély, hogy miközben kevesek gazdasági előnyét megérdemeltnek, addig sokak szegénységét az ő saját hibájuknak tekintik. Ez a megközelítés alábecsüli az emberek közötti kezdeti egyenlőtlenségeket a vagyon, az oktatási lehetőségek és a társadalmi kapcsolatok tekintetében, míg a kiváltságokat és előnyöket személyes teljesítményként kezeli. Következésképpen, ha a szegénységet a szegények hibájának tekintik, a gazdagok mentesülnek kötelezettségeik alól. A személy alapvető értéke nem mérhető adatokkal, ezért nem is bízhatók olyan algoritmusokra, amelyek az egyénekről, jellemzőikről és múltbeli viselkedésükről gyűjtött adatokat – gyakran titokban – feldolgozzák. Beszéde végén Ferenc pápa annak a meggyőződésének adott hangot, hogy csak a „befogadó jellegű párbeszéd formái teszik lehetővé annak bölcs felismerését, hogy a mesterséges intelligenciát és a digitális technológiákat az emberi család szolgálatába lehet állítani”.
Forrás: P. Vértesaljai László SJ/Vatican News
