A kávé meglepő előnyei

0
1307
Illusztrációk: Pixabay

Becslések szerint a bolygón naponta több mint 2,2 milliárd csésze kávét isznak meg. Néhány ember számára a kávé megérdemli a saját alapvető élelmiszercsoportját. De vajon a kávé több mindenben segít, mint csupán abban, hogy reggel elérjük a működőképes énünket? A múltban sokszor figyelmeztettek a kávé egészségügyi kockázataira. De most, hogy a tudomány jobban beérett, a kávé az elmúlt évek egyik legmeglepőbb pozitív egészségügyi sikertörténete. Nemes Levente dietetikus ír a kávé előnyeiről és az egészségügyi kockázatairól.

A kávé számos hasznos tápanyagot tartalmaz, beleértve a riboflavint, niacint, magnéziumot, káliumot és különféle antioxidánsokat, valamint egy csomó más természetes növényi vegyszert. A tipikus nyugati étrend több antioxidánst biztosít a kávéból, mint a gyümölcsökből és zöldségekből együttvéve. Aztán persze ott van a koffein is.

A koffein és az agyunk

A koffein a legtöbbet fogyasztott pszichoaktív anyag a világon – a legális, illetve az illegális szereket illetően egyaránt. Az üdítők, a tea és a csokoládé egyaránt tartalmaz koffeint, de a kávé a legnagyobb kofeinforrás.

A koffein stimuláns. Az agyban blokkolja az adenozin nevű gátló neurotranszmitter működését. Az adenozin blokkolásával a koffein fokozza az agy aktivitását, és más neurotranszmittereket, például noradrenalint és dopamint szabadít fel. Ez csökkenti a fáradtságot, és éberebbnek érezzük magunkat. A koffein rövid távon javíthatja az agyműködést, a hangulatot, a reakcióidőt, az éberséget és az általános kognitív funkciókat.

A kávé és az egészség

A számos egészségügyi probléma miatt – a növekedés megtorpanásától a szívbetegségekig – a kávé jó példája annak, hogy a táplálkozástudományi kutatások ellentmondásos üzeneteket közvetítenek a nyilvánosság felé. Egyik nap a kávé jót tesz, másnap káros. Most, hogy a kávékutatás valóban kiforrott, jó helyzetben vagyunk ahhoz, hogy megnézzük, hogyan áll az egészségügyi főkönyv a kávéhoz. Egy nemrég készült metatanulmány több mint 1200 egyéni tanulmányt vizsgált, melyekben a kávé pozitív vagy negatív egészségügyi hatásait nézték különböző betegségekre. A legfőbb vizsgált betegségek közé tartozott a rák, a szívbetegség, a 2-es típusú cukorbetegség, a májbetegség, a neurológiai rendellenességek és a hosszú élettartam.

A 2-es típusú cukorbetegség esetében jó hír, hogy a rendszeres kávéfogyasztók akár kétharmadával is csökkentik a betegség kialakulásának kockázatát.

Rák: A kávé csökkenti a máj- és méhnyálkahártyarák kockázatát a World Cancer Research Fund által „valószínűnek” minősített bizonyítékokkal. Vannak arra utaló bizonyítékok is, hogy a kávé csökkentheti a száj-, garat- és gégerák, valamint a bőrrák kockázatát is. Nem merültek fel aggodalmak azzal kapcsolatban, hogy a kávé növeli a rák bármely formájának kockázatát.

Parkinson-kór: A kávé ígéretesnek mutatkozik egyes neurológiai betegségek kockázatának csökkentésében, sőt kezelésében is. A kávéfogyasztóknál 60 százalékkal alacsonyabb a Parkinson-kór kialakulásának kockázata.

Hosszabb élet: A rendszeres kávéfogyasztók tovább élnek, bár nehéz pontosan meghatározni az évek számát, mivel a kávéfogyasztással gyakran negatív szokások is társulnak, például a dohányzás, mely csökkenti éveink számát.

Egészségügyi kockázatok

Beszélnem kell a kávé néhány árnyoldaláról és egészségügyi kockázatairól is. Nagyobb a kockázata a szívfrekvencia, a szorongás és a túlzott izgatottság, az alvászavarok és a gyomor-bélrendszeri zavarok kialakulásának, ha túl sokat fogyasztunk belőle, vagy ha valaki érzékeny rá. Tehát ha valaki érzékeny a koffeinre, és hajlamos arra, hogy túlzottan stimulálódik, érdemes kerülnie a kávét.

A koffeinnek vérnyomásemelő hatása is lehet, és úgy tűnik, ez erősebb azoknál az embereknél, akik hajlamosak a magas vérnyomásra, és akik általában nem isznak sok kávét. De ezek az akut hatások körülbelül négy óra elteltével elmúlnak. A kávé általános hosszú távú hatásai nem meggyőzőek, de ha valakinek magas a vérnyomása, akkor a legjobb, ha nem viszi túlzásba a koffeinfogyasztást vagy teljesen feladja azt.

Egy friss tudományos áttekintés szerint 37 százalékkal magasabb a vetélés kockázata azoknál a nőknél, akik napi 300 mg-nál több koffeint fogyasztanak. A koffein és a vetélés kockázata közötti kapcsolat már egy ideje ismert, ezért terhes és szoptató nők számára a napi koffeinfogyasztás ne haladja meg a 200 mg-ot (ez körülbelül napi egy csésze kávé). Ezzel ellentétben a nem várandós felnőtteknél a napi 400 mg nem valószínű, hogy kárt okozna.

Nemes Levente dietetikus

Az írás megjelent a Vasárnap hetilap január 8-i számának életmód rovatában.