Nursiai Szent Benedek (latin: Benedictus Nursiae, Nursia, 480 körül – Monte Cassino, 543/547. március 21.) Szent Skolasztika ikertestvére, a bencés rend alapítója. Szerzetestársaival Monte Cassinóban építette fel monostorát, itt írta meg az 520-as években szabálykönyvét. A 73 fejezetes Regula 1500 éve határozza meg nem csak a bencés, de számos más szerzetesrend – a többi között a ciszterciek és a trappisták – életét. Benedeket 1964-ben VI. Pál pápa a nyugati keresztény szerzetesség alapítójaként, az európai szellemiség alakítójaként Európa védőszentjévé nyilvánította.
Amint van keserű lélekből fakadó rossz buzgalom is, mely elválaszt Istentől és a pokolra vezet, úgy van jó buzgalom is, mely elválaszt a bűnöktől és Istenhez és az örök életre vezet. Ezt a buzgóságot a legforróbb szeretettel kell gyakorolnunk. Azért tehát: egymást a tiszteletadásban előzzük meg; egymásnak mind testi, mind lelki fogyatkozásait türelmesen viseljük el; egymásnak vetélkedve engedelmeskedjünk; egyikünk se kövesse azt, amit magára nézve hasznosnak ítél, hanem ami másnak az; a kölcsönös szeretetet tiszta érzülettel gyakoroljuk; Istent féljük; az elöljárót őszinte és alázatos szeretettel szeressük; Krisztusnak semmit elébe ne tegyünk, aki mindnyájunkat egyformán az örök életre vezessen.
Ha egy nagyhatalmú emberrel akarunk szólni, csak alázattal és tisztelettel merjük ezt megtenni. Mennyivel inkább kell a mindenség Urához, Istenéhez teljes alázattal és tiszta hódolattal könyörögnünk! És tudnunk kell, hogy nem a sok szóban, hanem a tiszta szívben és a töredelem könnyeiben találunk meghallgatást (Mt 6,7). Azért rövid és tiszta legyen az imádságunk, hacsak az isteni kegyelem indítására hosszabbra nem terjedne. De a közösségben mindenképpen rövid legyen az imádság.
Forrás: Regula
