Az lehet jó pásztor, aki képes báránnyá válni – búcsús szentmise Gyulafehérváron

0
322

A gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Teológiai Líceum diáksága és tanári közössége a kápolna védőszentjének, Borromeo Szent Károlynak az ünnepén, november 4-én este búcsús szentmisére gyűlt össze. 

A búcsús szentmise főcelebránsa Kovács Gergely gyulafehérvári érsek, az ünnepi szónok pedig Szilvágyi Zsolt, a temesvári egyházmegye püspöki helynöke, józsefvárosi plébános volt. A szentmisén jelen voltak a Papnevelő intézet tanárai, Jakubinyi György nyugalmazott érsek és mindazok, akiket valamilyen szálak fűznek az iskolához.  

A szentmisén szolgálatot teljesítettek az iskola diákjai, az asszisztálásban és az éneklésben, scholában vállaltak aktív szerepet.

 Az ünnepi szentbeszéd megérintett mindannyiunkat, hiszen gyakorlatias és mély lelki tanácsoknak, átimádkozott elmélkedésnek voltunk hallgatói. Szilvágyi Zsolt plébános az evangéliumban szereplő jó Pásztor példáján keresztül szemléltette Borromeo Szent Károly püspök életét, aki egyházmegyéjének jó pásztoraként viselte gondját a rábízottaknak.  A szónok arra buzdított, hogy életállapotunknak megfelelően legyünk mi is pásztorok, de ahhoz, hogy jó pásztorok tudjunk lenni, először mi magunk is báránnyá kell válnunk, akik bátran merik magukat Jézus, a jó Pásztor karjaiba helyezni. 

Személyes diákéveinek a példáján keresztül sikerült a diákok számára bemutatni és megélhetővé tenni a Jézusra való teljes ráhagyatkozás szépségét. „Át kell tudnunk adni Jézusnak mindent – hangsúlyozta a szónok –, mindent, ami épp nehéz”.

Másodsorban a jó Pásztor evangéliumán keresztül hangsúlyozta, hogy milyen jó dolog a nyájhoz, egy jó közösséghez tartozni. Nem mindegy, hogy milyen közösséghez tartozunk, mert ez meghatároz egy életre. Sokféle közösség van, annak érdekében, hogy eldönthessük, melyik a jó, meg kell néznünk a tevékenységét. Személyes életünkben követhető útként egy gyakorlati példát is adott: „Bármit szeretnél dönteni vagy bármit teszel, tedd mellé Jézus nevét! S ha a kettő között harmónia van, azt tedd meg! De ha a kettő nem talál, azt ne válaszd, mert megsebez és lehet, hogy tönkreteszi az életedet!” 

A szentbeszéd végén feladatként tudatosítani akarta a kérdést: Miért fontos pásztornak lenni? A választ is megadta: „mert egyedül csak ez képes betölteni igazán az életünket, ha másokért élünk! Ez az út Jézus nyomdokán lépésről lépésre történik és egy életre szóló feladat.” 

Zárásként a szent példáját állítva a résztvevők elé elmondta, hogy Borromeo Szent Károlynál is lépésről lépésre történt, lassan értette meg ő is, hogy egymásnak pásztoraivá kell válnunk. Nekünk is ezt kell megtanulnunk! Bátorította és bíztatta a jelenlévő fiatalokat, hogy a leleményesség útján találják meg ők is, hogyan lehetnek egymásnak jó pásztorai. 

A köszönetnyilvánításokkal és a himnuszok eléneklésével zárult az ünnepség.

Kovács József spirituális