Az időskort az élet alkonyaként is emlegetik, mely egyben az előző életszakaszokra való visszatekintéssel, a jó és rossz döntések mérlegelésével, a leélt évek felülvizsgálatával válik teljes struktúrává és történetté. Az az idős, aki az esti imádságaiban a hit fényénél vizsgálja meg életét, biztos lehet abban, hogy eljut az igazi, teljes békéig. Az élet felülvizsgálata időskorban nem lelkiismeret-vizsgálat, nem az elhatározások ellenőrzése, nem a figyelem begyakorlása, hanem az élet egészen újszerű meglátása a hit fényénél.
A nyitott szív tud így rálátni. Az az idős szív, mely közeledve az eucharisztiához, elnyeri Isten barátságát. Az a szív, mely úgy vizsgálja felül az életet, hogy minden döntésben és cselekedetben együttműködött a Gondviseléssel. Mielőtt, kedves idős olvasóm, megkezdenéd életed felülvizsgálását, kérd Istent, hogy engedjen az ő szemével látni, az ő kezével adni, tenni és ölelni. Egyszerre csak életed egyetlen részletére összpontosítsd tekinteted. Talán ma összefutottál az üzletben egy rég nem látott szomszédoddal. Mit várt tőled Isten a találkozás által? Öregesen, nehéz és lassú léptekkel elsétáltál a templomba. Mit várt Isten tőled és azoktól az emberektől, akikkel a szentmise alatt együtt voltál? A templomból kilépve, Vasárnap újsággal a kezedben elindultál haza, majd leültél és olvasni kezdted a sorokat. Mit mondott neked Isten a hitnek, a világ történéseinek, az életnek egy kis részletével? Számos elvárást támasztanak feléd a gyerekeid, unokáid, házastársad, szomszédod stb. Azt várják tőled, hogy öregen is olyan fitt, egészséges, jókedélyű, gyors legyél, mint fiatalkorodban. Mit kezdesz ezekkel az elvárásokkal? Vajon milyen jelt ad ezáltal neked Isten?
Az egyes események, találkozások szolgáltatják az élet felülvizsgálatának nyersanyagát időskorodban is: az alkalmakat, amikor Isten arra szólít, hogy együttműködj vele. A szeretet ott kezdődik, hogy mindent másnak adsz: önmagadat, a terheidet, az örömeidet, a háláidat. Amikor a mindennapi életed eseményeit vizsgálod felül, először a Mennyei Atyád felé fordulással kezdd. Gondold végig: ki ő neked, mit köszönhetsz neki, miként formált és vezetett az elmúlt 70, 80, 90 évedben. Nem biztos, hogy a visszatekintésben és az önmagaddal való szembenézésben mindent érteni fogsz. Az sem, hogy életed felülvizsgálata eredményes lesz. De mindig van tovább! Nem adhatod fel a felülvizsgálatot! A hit fénye mellett kérd az erőt, a ráhagyatkozást, a megérintődést, hogy meghalld, amit mondani akar neked. Ha Isten szól hozzád a mindennapi eseményeiben, ezt azért teszi, hogy cselekvésre szólítson. Az élet felülvizsgálata révén el tudod fogadni az elfogadhatatlant, s azzal együtt mindent, amit tettél. Jót és rosszat egyaránt.
A minap a rádióban egy reggeli ébresztőműsor keretén belül három kulcsszó mentén beszélgettünk: érték, derű, alma. Első hallásra összefüggéstelen szavaknak tűnnek, mégis sokatmondóak az életünk bizonyos aspektusainak egységében nézve. Az értékek, melyeket képviselünk, hozzánk tartoznak. Általuk válunk törékennyé, erőssé, kiegyensúlyozottá és remélhetőleg jó emberré. A visszatekintésben és az önmagunkkal való szembenézésben az értékeink elsődleges helyen vannak. Az értékek önmagukban a mindent jelentik. Az életet, a hitet, a családot, a munkát, a kapcsolatokat stb.
A derű egy másik kulcsszó lehet. Ha időskorban derűsen tudom visszapörgetni az életem pozitív és negatív eseményeinek filmkockáját, a felülvizsgálásom hálával fog eltölteni. Van, amit és ahogy felülvizsgálnunk. Szerintem ez olyan, mint az alma, aminek egyik fele ugyanolyan, mint a másik. Az én és a te, mi lehet. Hogyan? Ha elfogadom, hogy minden, ami történt, okkal volt, és bízom abban, hogy a végére nem egyedül maradok, hanem mi leszünk együtt. Tehát vizsgáljam felül az életemet, de ne egyedül tegyem. Engedjem meg, hogy vezessenek! Hagyatkozzak rá arra, aki az életem minden törésében, fájdalmában és örömében ott volt mellettem. Ugyanolyan esendő és bűnös vagyok, mint bárki más. De van megbocsátás és újrakezdés is. Az almát magok nélkül fogyasszuk el. Nem kell eldobni. El is ültethetjük. Lehet belőle valami, ahogy belőlünk, időskorban is. Egyszerű, nem? Minden hozzáállás és döntés kérdése! Amúgy minden kegyelem!
Ferencz Emese
Az írás megjelent a Vasárnap október 16-i számának életmód rovatában.
