Történelem és közösség – Ferences rend- és iskolatörténeti konferenciát tartottak Esztergomban

0
179

A Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium és Kollégium alapításának 90. évfordulójához kapcsolódva rend- és iskolatörténeti konferenciát rendeztek Esztergomban.

Mint azt Szánthó Gellért, az iskola igazgatója köszöntőbeszédében elmondta: egy rend- és iskolatörténeti konferencia, majd egy ilyen témájú könyv kiadása már évek óta beszédtéma volt közöttük Varga Kapisztrán atyával, az intézmény lelkiigazgató-helyettesével. A téma apropóját az adta, hogy az iskola múltjának tapasztalataiból kiindulva találjanak megoldást a jelen problémáira.

Az előadásokon keresztül kibontakozott a gimnázium, azaz a Franka, valamint Esztergom város közös történelme is. Az iskola története ugyanakkor összekapcsolódik a kisebb testvérek rendjének történetével is. A ferencesek egy olyan városban alapítottak iskolát, amellyel – ahogy Berhidai Piusz tartományfőnök fogalmazott – a szerzetesrend mindig is szimbiózisban létezett.

A tartományfőnök kiemelte: „A keresztény hitből fakadóan testvérként, sőt kisebb testvérként akarunk jelen lenni a kisebbek között. A kisebbek ez esetben azok a diákok, fiatal fiúk, akiknek valóban második otthont kívánunk teremteni, s akiknek testvéreiként segítői és kísérői akarunk lenni életük talán legizgalmasabb szakaszában.” Hozzátette: a történelmet komolyan venni éppen azért érdemes, hogy megerősítést, inspirációt kapjunk jelen szolgálatunkhoz.

Ahhoz, hogy a rend ennyi éven át ott tudott maradni a városban, fenntartva egy iskolát, szükség volt arra, hogy egy összetartó közösség alakuljon ki, amelynek tagjai egymást erősítik a közös cél érdekében. Hernádi Ádám, Esztergom város polgármestere is e közösség fontosságát hangsúlyozta köszöntőbeszédében.

A köszöntők zárásaként és mintegy a konferencia megnyitásaként az iskola, a város és a rend szoros köteléke, valamint a közösség fontossága kapcsán Szánthó Gellért alapvető kérdésekként a következőket fogalmazta meg: mi lehetett a ferencesek első álma, amikor Esztergomban letelepedtek, és miért maradtak egy olyan városban évszázadokon át, amelyben nélkülük is igen jelentős az egyházi jelenlét? Mit tanítottak a városnak és a környező településeknek? Hogyan befolyásolta jelenlétük az itt élő emberek életét? Miért alapítottak és tartottak fent iskolát, és mi az a különleges, egyedi nyom, amelyet a tanítványokon keresztül az egész országban, sőt a határokon túl is maguk után hagytak az esztergomi ferences nevelők? S végül: a mai világban mit tudnak a ferencesek a 21. század diákjainak adni? A konferencia előadásai ezekre a kérdésekre is igyekeztek választ adni.

Az első blokkban a középkori esztergomi ferences kolostor világához kapcsolódó előadásokat hallgathattak meg az érdeklődők – akik között szép számmal voltak jelen frankás diákok is. A konferencia első szakaszának előadásai az elmúlt időszakban Esztergom területén végzett feltárások eredményeit ismertették. Az iskola udvarán zajló kutatásokról Kocsis Anita, az esztergomi Balassa Bálint Múzeum igazgatója, a feltárások vezetője beszélt; a középkori ferences templomhoz és kolostorhoz köthető kutatásokról pedig felolvasta Horváth István előadását, aki nem tudott személyesen megjelenni. Stibrányi Máté régész, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa – aki maga is frankás öregdiák, így még szorosabban kapcsolódik ehhez a közösséghez – a két területen végzett georadaros kutatásokba avatta be a jelenlévőket.

Az első szakasz második felében kapott helyet a Szoliva Gábriel testvér egyházzenész, zenetörténész kutatásáról szóló előadás, amely két közelmúltbeli felfedezésre épül. Az egyik Szent Ferenc második legkorábbi életrajza, a Vita brevior felbukkanása az addigi ismeretlenségből. A másik „lelet” egy 13. századi breviárium-, vagyis zsolozsmáskönyv-kézirat, amelyet Gábriel testvér talált meg 2019-ben Zágrábban.

A konferenciának ezen részében hangzott el egy másik ferences szerzetes, Varga Kapisztrán atya előadása is, melyben az esztergomi ferences studium generale és a stúdiumok rendszerének történetét mutatta be a középkori Magyar Ferences Rendtartományban.

A konferencia második egységébe tartozó előadások már az újkori kolostor és iskola idejéről szóltak. Kecskés Mónika a zenei hagyományokon, Medgyesy S. Norbert pedig a hittanításban használt misztériumjátékokon keresztül mutatta be a mariánus rendtartomány, illetve a csíksomlyói ferencesek történetét.

Az utolsó három előadás már az iskola történetére koncentrált. Hegedűs András a Franka alapításának történetét mutatta be levéltári források alapján, Vereckei András és Nagy Sándor pedig egy-egy hajdani tanár emlékezetén keresztül tárta fel az esztergomi intézmény múltját.

Az előadások után Temesvári Pelbárt Próféta-játékát adták elő az iskola diákjai. Felkészítő tanáraik Dániel András és Deissinger Ákos voltak.

A konferenciáról szóló bővebb beszámolót ITT olvashatják.

Forrás és fotó: Ferences Média / Magyar Kurír

MEGOSZTÁS