Fábián László ezüstmiséjét ünnepelte a közösség Györgyfalván szeptember 24-én.
Huszonöt esztendeje, 1997. június 28-án a kolozsvári Szent Mihály-templomban szentelték pappá Fábián László Jánost. Korábban 1943. június 6-án Isten szolgája Márton Áron püspök szentelt pappá kilenc diakónust e helyen. Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, a szentelő püspök elmondta az ünnepélyes pillanatban: „Minden hívőnek kötelessége imádkozni azért, hogy Isten el ne hagyja népét, különösen erdélyi nyáját és lássa el mindig papokkal. Ezért nagy öröm, hogy ma Fábián László testvérünket pappá szentelhetem.”
Fábián László papi jelmondata: „Uram, te mindent tudsz, azt is tudod, hogy szeretlek.” (Jn 21,17) Ezzel mintegy utalt legfontosabb teendőire, melyeket így fogalmazott meg beszélgetéseink során: „Isten és az emberek szolgálata. Beszéljünk kevesebbet a szeretetről, inkább gyakoroljuk azt. Igyekezni fogok szeretettel és megértéssel lenni az emberek és problémáik iránt, hiszen erre igen nagy szükség van napjainkban.”
Az ezüstmisés pap 1972. szeptember 28-án született Kolozsváron. Édesapja a néhai Clujana cipő- és bőripari kombinát megbecsült szakmunkása, édesanyja a ferencesek kolozsvári templomának gondozója volt. A középiskolát a gyulafehérvári líceumi szemináriumban végezte, majd Bálint Lajos érsek Pannonhalmára küldte, ott végezte el teológiai tanulmányait a Szent Gellért Teológiai Főiskolán.
Pappá szentelését követően Gyergyócsomafalván, Marosvásárhelyen, majd a brassói Szent Kereszt felmagasztalása egyházközségben volt segédlelkész. 2004-ben györgyfalvi plébánosnak és ezzel egyidőben kolozsvári kórházlelkésznek nevezte ki főpásztora.
A 25 éve felszentelt pap szeptember 24-én mutatta be ezüstmiséjét Györgyfalván, egyházközsége templomában. Az ünnepelttel koncelebrált a kolozs-dobokai főesperesi kerület papsága, piarista és ferences szerzetespapok. László Attila kerületi főesperes iránytmutató és bátorító szentbeszédében többek között elmondta: „Istennel való találkozásod 25 esztendővel ezelőtt létbeli változást eredményezett: magadra öltötted Krisztust, az ő hatalmát. (…) Ma ünnepelj. Mi veled örülünk, mert holnap már menned kell újra: betegek várnak gyógyulásra, lelki halottak sokasága feltámadásra, szegények és szomorúak törődésre, emberi életet élni akarók az örömhír vigasztaló világosságára, az örök életet elővételező ünneplésére. Az egész világ és benne a népünk reményre vár. Add reményedet – egyházunk hitének egész bizonyosságával!” Majd hozzátette: ,,Papságod közösségiséget feltételez. Mint ahogy mindnyájunk hite is. Hitéletünk közöségi lét, amely nem Isten rabjainak kényszerű szolgasága, hanem Isten barátainak örömben gyümölcsöző szolgálata.”
,,Kívánom, hogy e mai áldott naptól aranyutadra lépve kiemelten tartsd szem előtt az apostol küldetést adó szavait is: Isten, a mi Urunk Jézus Krisztus Atjya, nagy irgalmasságával élő reménységre szült újjá minket. Ehhez kérek áldást Istentől rád és mindnyájunkra” – zárta beszédét László Attila.
Az ezüstmisés plébánost Tóth Nándor tanuló, főministráns, valamint Gergely János gondnok köszöntötte. A templomi ünnepség után szeretetvendégségre került sor a Szent György közösségi ház nagytermében – a pusztulás szélén álló néhai iskolaépületet az évek során a plébános építtette újjá. Munkásságának köszönhetően ugyanakkor létrejött a plébániához tartozó Szent Márta-, Szent József vendégház is. Az elmúlt 18 évnyi györgyfalvi közösségteremtő szolgálatával Fábián László életet lehelt a közösségbe, jövőképet biztosított a híveknek. Isten áldása kísérje és óvja további életútján és papi szolgálatában!
Kép és szöveg: Fodor György
