Műhelytábor

0
996

A Főegyházmegyei Ifjúsági Főlelkészség (FIF) szervezésében július 11-15. olyan műhelytábort tartottak, ahol az összegyűltek segédanyagokat hoztak létre ifjúsági csoportok számára. Mindez segítség fiatal vezetőknek, papoknak, hitoktatóknak, mindenkinek, aki fiatalokkal szeret és akar foglalkozni. A FIF munkatársa, Szőcs Csilla és két csapattag számol be a közös munkáról.

Már 2020 óta tervezzük, hogy egy használható segédanyagot hozunk létre, s ennek most jött el az ideje. Nekem különösen is szívügyem, hiszen látom, hogy sokszor a kreatív munka vesz el sok időt, amikor készülni kell egy-egy ifi órára, más hasonló eseményre, hiszen ma már annyi lehetőség van, és ezeket ki kell használni, hogy minél jobban meg tudjuk tapasztaltatni Isten szeretetét a fiatalokkal. A kis közösségeknek óriási szerepük van ebben, ezért is szervezzük meg évről évre a Teljes Szívvel ifjúsági vezetőképzést, illetve a Teljes Szívvel Forte ifjúsági zenecsoportvezető-képzést. De azt is látjuk, hogy katolikus vonalon elég kevés olyan anyag érhető el, ami kimondottan plébániai ifjúsági csoportoknak szólnak, míg más felekezetű testvéreink tárháza gazdag, sokan ezeket használjuk, ami nem baj, sőt, de a mi gazdagságunkat is meg kell mutassuk, és ez egy újabb indok a közös munka létjogosultságára.

A FIF-nél tavaly ősszel összehívtam egy csapatot, akikkel végül a korlátozások miatt nem volt lehetőségünk élőben találkozni, online felületen szerveztük. Kerestük a megoldásokat, és egy tábor ötlete tűnt a legoptimálisabbnak, ahol több napon keresztül lehetőségünk van egymásra és Istenre hangolódni, hogy valóban jól megtervezett és használható anyagokat készíthessünk. Szervezőtársam lett Dezső Renáta. Amikor a csapatot meghívtam, szempont volt, hogy mindenki valamilyen formában érintett legyen az ifjúsággal való munkában. Legyen a csapatban fiatal, aki rálát arra, hogy ezek a témák érdeklik-e az ő korosztályát, legyen hitoktató, aki más szempontokat is szem előtt tart és van tapasztalata a tanügyben is, és legyen pap, akinek szintén feladata a fiatalokkal való munka, de közben a katolikus tanításra és annak szépségeire figyel, legyen cserkész, aki más szempontból tudja megközelíteni az adott témát, akár érdekes játékokkal tud gazdagítani, és legyen egyetemi hallgató, aki most próbálja elsajátítani a katolikus teológia mélységeit. Így alakult ki a csapat, akik között valóban volt fiatal, cserkész, újmisés pap, hitoktatók, ifjúsági munkában dolgozó és ifjúsági csoportvezetők.

A program első napja az ismerkedésről és ráhangolódásról szólt. Másnap közösen fogalmaztuk meg a célunkat, körüljártuk a témát, hogy mindenkinek világos legyen, a pár napban milyen irányban haladunk közösen. Ezt követte a témák összegyűjtése. Izgalmas volt egymást hallgatni és látni, mennyi olyan kérdése lehet a fiatalnak, amivel nagyon ritkán vagy félve foglalkozunk. Nagyon sok ötlet született, ez is mutatja, milyen gazdag tud lenni ez a fajta munka. Közösen eldöntöttük, hogy szeptembertől kezdve körülbelül decemberig tervezzük meg az ifjúsági órákat, így ehhez igazítottuk a 14 tervet és annak témáit. Mindenki vagy egyedül, vagy párban kezdett neki egy-egy anyag kidolgozásának. Ez vett fel a legtöbb időt, hiszen igyekeztünk kreatív, nem sémaszerű megoldásokat, kivitelezéseket kitalálni. Érződött a munkafolyamat során, hogy mindenkinek mennyire fontos, hogy használható és érdekes anyagok szülessenek.

A közös munkán kívül imádkoztunk, jókat beszélgettünk, nevettünk, néha még sírtunk is közösen, ha mély téma került elő. Fontosnak láttam, hogy ne csak a folyamatos agyalással teljen az idő, hanem a töltekezésre is szánjunk legalább annyit. Aztán bemutattuk egymásnak az elkészült terveket, leosztottuk azokat a feladatokat, amik szükségesek ahhoz, hogy valóban ki tudjuk küldeni és mindenki számára elérhetővé tenni a segédanyagot.

A segédanyagok tartalmazzák egy adott ifialkalom teljes leírását a kezdéstől a lezárásig, játékötletekkel fűszerezve, illetve az adott téma kibontását. A szándék az, hogy ha valaki előveszi, egy kis rákészüléssel meg is tudja tartani az adott programot. Természetesen jobb időben felkészülni, hiszen egy-egy terv eszközigényes, amit be kell szerezni, vagy éppen valamilyen alternatív megoldással kell helyettesíteni. Aki elolvassa, épp annyit vesz ki belőle, ami az adott közösségnek hasznos. Igyekeztünk figyelni arra is, hogy legyenek tippek újonnan induló, de a régebbi közösségek számára is.

Abban megegyeztünk, hogy ezt a szolgálatot folytatni kell, így nem tekintjük lezártnak, szeretnénk, ha egy egész évre kiterjedő anyag születne és ennek szép munkafüzet formája lenne, ez természetesen a jövő és az anyagi lehetőségek titka, de hisszük, hogy Istennel semmi sem lehetetlen.
Szőcs Csilla

Különleges és feledhetetlen élményben volt részünk, s végigkísért minket a jó Isten gondoskodó szeretete. A jó Isten irányított és vezetett minket, illetve nyitottsággal, új ötletekkel, kreativitással áldott meg. Folyamatosan azt éreztem, hogy megéri csinálni, megéri ötletelni, megéri, mert ezzel adni tudunk: adni közösségeknek, adni fiataloknak, adni, mert ,,Nagyobb boldogság adni, mint kapni.” (ApCsel 20,35)
Mély beszélgetésekben volt részem és jól esett megtapasztalni azt, hogy a jó Isten végig ott volt mellettünk, suttogta az ötleteket és fogta a kezeinket. Hálás vagyok, hogy elhívott erre a szolgálatra, amelyet örömmel vállaltam és érzem: MEGÉRTE, mert olyan jó látni a végeredményt és úgy érzem azon a héten egy kis családdá váltunk, akik tényleg akarnak tenni a fiatalokért.
Ionescu Sarah Rita egyetemista

Elsősorban nagyon köszönöm a FIF munkatársainak, hogy meghívtak erre az eseményre. Hiánypótló és szükséges találkozó volt. Annak ellenére, hogy többen nem ismertük egymást, a közös cél összehozott, formált bennünket. Hitoktatóként fiatalokkal dolgozom és látom, mennyire fontos a helyes, precíz felkészültség akár iskoláról, akár plébániai ifiről legyen szó. Gyakran készültem úgy ifire, hogy éreztem az idő, a felkészültség hiányát. Ilyenkor stresszes, kapkodó voltam. A FIF-es műhely ebben segített, nemcsak nekem, hanem minden olyan személynek, aki plébániai ificsoportot vezet, hogy valóban teljességgel tudjunk a fiatalok elé állni. A pár nap alatt megtapasztaltuk a Szentlélek kiáradó kegyelmét, ez nemcsak munka, hanem lelkigyakorlat is volt számunkra. Hihetetlen Isten jóságát meglátni akkor, amikor imádkozva végezzük a munkánkat. Az ötletek megvannak, a vezetőnek nincs más dolga, mint imában hordozni az ifialkalmakat, a fiatalokat és a papokat.
Luka Gabriella hitoktató