A főegyházmegyei lelkipásztori munkatárs-képzés hallgatóinak családos táborát hétvégén tartották. A tábort a Gyulafehérvári Pasztorális Iroda a Katolikus Magyar Bibliatársulattal közösen szervezte Gyergyószentmiklóson, a Korona vendégházban. A hatvan résztvevő számára korosztályonként szerveztek programokat: az iskolás és óvodás korú gyerekek csoportjával Csergő Csilla és Tusa Marika lelkipásztori munkatársak, valamint Salamon Enikő önkéntes foglalkozott, amíg a szülők a felnőtteknek szervezett programokon vettek részt. A tábor programjaiba, élményeibe Tölgyesi Rika és István sepsiszentgyörgyi házaspár beszámolója alapján tekinthetünk be, majd Molnár Izabella ír arról, hogy a 2019–2022. között zajlott képzést hányan végezték el, és hányan tettek sikeres záróvizsgát.
Portik-Hegyi Kelemen plébános, a tábor házigazdája fogadta a résztvevőket pénteken. Ráhangoló, összerázó játékokkal kezdődött a program, majd az első téma (A plébánia mint közösség) feldolgozása következett. A plébánia szó köznapi értelemben leginkább alkalmi lakást, ideiglenes hajlékot jelent a plébános számára. Ez pedig arra emlékeztet minket, hogy mindannyian egy zarándokközösség tagjai vagyunk, úton az igazi haza felé. A plébánia valójában közösség: Istennek a családja, Isten egyháza egy adott, konkrét helyen. Ugyanakkor a plébánia nem más, mint „a falunak a kútja” −, ahová mindenki odamehet a szomját oltani. A bevezető előadás után kiscsoportokban beszéltük meg, hogy mit kaptunk eddigi életünk során a plébániától, és hogy mi mit adhatunk a mostani plébániánknak.
Szombaton Magos Gyöngyvér vezetésével bibliás műhelymunkán vettünk részt, melynek „Találkozás a Mesterrel” volt a mottója. Az emmauszi tanítványok történetét elemezgetve újra az úton levés gondolata került előtérbe. A hároméves munkatársképzés végén azt az utat is áttekintettük, melyen a képzés elejétől indulva eljutottunk a végéig. A képzés végén viszont az út nem ér véget, hanem egy új szakasza kezdődik. Kis dinamikával, egy darab madzag segítségével próbáltuk ábrázolni eddigi életutunkat, képzésünk útját, amit kettesével séta közben megbeszélhettünk: honnan indultunk, hol tartunk most és mi volt nehéz. Ebéd után felkerestük a Csíki kertet, és a délutánt a természetben töltöttük pihenéssel, közös játékkal és csoportmunkával. Este tréfás, kreatív módon tekintettünk vissza a képzés három évére: öt csoportba szerveződve mindenki a maga által választott módon (rövid jelenetek, pantomim, tánc, vers) vittük színpadra a három év legmeghatározóbb élményeit.
A vasárnap délelőtti program a hároméves képzés méltó lezárásának jegyében zajlott. Erre rövid visszatekintéssel hangolódtunk. Molnár Izabella, a képzés koordinátora tartotta a tevékenységet, amelynek során magunkba nézve megfogalmazhattuk, hogy jelenleg hol állunk a hivatásunk útján. Mi az, amit lezárnánk, és mi az, amit megnyitnánk az életünkben, illetve a szolgálatunk terén. (Tölgyesi Rika és István)
A tábort a sikeres vizsgát tett hallgatók okleveleinek ünnepélyes átadása koronázta meg. A 2019–2022. között zajlott hároméves képzést 45 lelkipásztori munkatárs végezte el. Huszonhatan tettek sikeres záróvizsgát, köztük 11 akolitusjelölt és két lektorjelölt, akiknek ünnepélyes avatása a főpásztor által történik majd, a helyi plébános kérésére, a helyi egyházközségekben.
Molnár Izabella
