A héten számos erdélyi és anyaországi magyar járt a híres lengyelországi Fekete Madonna-zarándoklaton, sokan felfrissülve jöttek haza és olyan hálásan mesélnek a nagy élményről. Vagy élményekről. Az eseményeket leíró híradások után most Csákány Tünde hitoktató személyes beszámolóját olvashatják.
Egyházunk a kezdetektől Mária-tisztelő volt. Az ősegyház tisztelte Máriában az istenanyaságot. A katakombák művészetének fontos lelőhelye a Priscilla katakomba. Korai, sőt első Mári-ábrázolásokat lehet találni ott, amelyeken Mária karján a kisded Jézus van, előtte Izajás vagy Bileám, aki a messiási csillagra mutat, ezt az első angyali üdvözlet ábrázolásaként tartják számon. Világszerte Mária-kegyhelyek alakultak ki. A kegyhely, templom vagy szent hely ahova egy csoda vagy történelmi vonatkozás miatt hívők sokasága zarándokol egyházi jováhagyásból. Zsidó hagyomány szerint a Szűzanya is zarándokolt pici korában szüleivel Salamon templomához, azért hogy Istennel találkozzon. A zarándoklat ma is egy lélekhez közel álló vallásos megnyilvánulási forma, amely során az ember Isten csodás tetteiről beszél és eltelik Szentlélekkel. A mi lelkünkhöz közel álló zarándokhelyek között, Csíksomlyó mellett ott van Częstochowa is.
A Szűzanya hívására zarándokcsoportunkhoz, amelynek tagjai Csíkszeredából és környékéről, Székelyudvarhelyről és környékéről, valamint Marosvásárhelyről indultak, Krakkóban csatlakozott a magyarországi csoport, összesen nagyjából 250 résztvevő vol. Lelki vezetők Tamás József ny. segédpüspök, Darvas Kozma József esperes-plébános, Bátor Botond pálos szerzetes, Michels Antal plébános, Csató Béla ny. plébános voltak. Az öt napos zarándokút nagyon tartalmas volt. Sátoraljaújhelyen a szent beszédben Darvas Kozma az öntudatosságra buzdított. Krakkóban megcsodáltuk a Wawelt, a katedrálist amelyet a lengyelek legfontosabb nemzeti szentjének szentelték, Szent Szaniszlónak, országuk védőszentjének, valamint a főteret is megnéztük. A Lagiewniki Isteni Irgalmasság bazilikában is jártunk, amely Krakkóban található és amely Szent Faustina nővér kultuszához kapcsolodik, 2002-ben II. János Pál pápa szentelte fel. A katedrális alatt az öt kápolna közül egyik magyar, 2004-ben Erdő Péter bíboros-prímás, esztergomi érsek szentelte fel, ez utóbbiban szentmisén vettünk részt a magyar konzul és a lengyel püspök jelenlétében. Elhangzott a lengyel és a magyar nép himnusza, valamint a székely himnusz. Azt érdemes megjegyezni, hogy Faustina Kowalska nővér naplója, az Isteni irgalmasság a misztikus Istenről szerzett közeli élményeiről szól, magánkinyilatkoztatás, Antaloczy Lajos fordította magyarra 1988-ban – ez volt az első idegen nyelvű fordítása a naplónak.
Csapatunk innen a Jasna Górai Fényes Hegy pálos kolostorhoz zarándokolt, amely Częstochowa városában van a Warta folyόnál, és Lengyelország legnagyobb tisztelettől övezett zarándokhelye. A kolostor a lengyelek vallási és nemzeti szimbóluma. Itt található Európa egyik legismertebb Szűz Mária-ábrázolása, a a Fekete Madonna-ikon. A kolostort 1382-ben Nagy Lajos királyunk alapította, majd Opellei Ulászló herceg adományozta a pálos rendnek a 293 méter magas hegyet. Nevét is a magyar pálosoktól kapta, akik Szent Lőrinc vértanúról nevezett anyaházuk nevéből kölcsönözték. Ennek helyét jelölték így: ,,In claro monte budensi / A budai fényes hegyen”. A Mária ikonnak számos csodát tulajdonítanak. Az Apel imádságok a Fekete Madonnánál lengyel és magyar nyelven hangzottak el. A szentbeszédben Tamás József püspök a modern kor új pogányságának aveszélyeire és haszontalonságára hívta fel a figyelmet, valamint arra, hogy a keresztény ember nem sodródhat a világgal, rendίthetetlen kell, hogy maradjon a jóban, ahogy Jézus tanított és ahogyan a Szűzanya példát adott arra, hogy az ember az életét Istenre bízza.
Fotó: Balla Imre
A marosvásárhelyi csoport fele gyerekekből állt, akik szívvel-lélekkel részt vettek a szentmisén és a ministrálásban. Lelki gondozójuk Balla Imre marosvásárhelyi plébános, ifjúsági lelkész hivatását teljesítve példát mutatott nekik a keresztény magatartasról és gondoskodott róluk. A zarándoklat alatt tanította őket a magyar lelki, történelmi örökségről, ugyanis nem maradt el Mindszenty Józsefnek, Magyarország utolsó hercegprímása szobrának a koszorúzása, de Boldog Özséb, a pálos rend megalapítója szobrának megkoszorúzása sem. Mindszenty József, úgy mint Márton Áron püspök a minden értéket eltipró kommunista rendszer ellen harcolt, figyemeztetve arra is, hogyha a gyermek nem tanul hittant, eleve a rossz útjára van terelve. Boldog Özséb álma volt, hogy Pilisszántó közelében a remetéket gyújtse egy közösségbe, így megalapítja a Pálos szerzetes rendet remete szent Pálról elnevezve. Pázmány Péter a következőket mondja: ,,Te is Magyarország, édes hazám, a pálosokkal fogsz növekedni és ugyanazokkal fogsz hanyatlani”. A pálos szerzetes hivatás a magyar nép tanítása volt. Pálmai Árpád egyházzenész orgonakoncertjében a magyar szentekről hallgattunk énekeket, valamint a Hunyadiakról, akik egész életükben a kereszténységért harcoltak, egy keresztény Magyarországért és Europáért.
Sokra értékeljük mindazt, amit megtapasztalhattunk ezalatt a pár nap alatt. Örvendünk, hogy gyerekeink velünk voltak keresztény hitüket gyakorolva. A Lukács evangéliumabeli Mária és Márta története példáján keresztül felfigyeltek arra, amit Jézus mond: ,,Ej, Márta mindenre gondod van de egy a fontos, Mária a jobbik részt választotta, el nem vesszik tőle soha.” A munka értékes, Mária a hitet és a tudást választotta, ami a legszemélyesebb egy embernél. Hitünkért és tudásunkért minden nap számon kérnek. Mi a hit? Tudás, amire életünket helyezzük. ,,Madonna Fekete Mária, fogd meg jól a kezünk, védd hazánkat és egyházunkat.”
Csákány Tünde marosvásárhelyi hitoktató
