Szemináriumi hétköznapok

0
776

A gyulafehérvári papi szeminárium hétköznapjaiba nyújt betekintést a legutóbbi bejegyzés, amit bőséges képválogatás kísér a közösségi médiafelületen. Olvasóinkat arra hívjuk, nézzünk be közösen jövendő papjaink mindennapi életébe, felkészülésébe, lássuk őket a tanuláson, imán, liturgikus tevékenységeken túl is, közösségükben.

Szerdánként ebben a tanévben is úgynevezett „osztálynapot” tartottak az egyes évfolyamok. A szeminárium életében meghatározóak a hetente, minden szerdán tartott formációs napok, hiszen a többi nap programjától eltérően az évfolyamok a vezető tanárral közösen szervezik meg a programot. Ilyenkor a közös reggeli szentségimádást és a tanórákat követően az osztályok külön szentmisén vesznek részt a felelős paptanárral, majd a szentmisét követően tematikus beszélgetésekkel, játékkal, filmnézéssel, sétával töltik a délutánt és az estét. A program révén a kispapoknak lehetőségük van, hogy jobban megismerjék egymás személyiségét, családi hátterét, gondolkodását. Lehetőség kínálkozik az együtt gondolkodásra, a jövő közös tervezésére, a szorosabb testvéri közösséggé kovácsolódásra.

Az idei évben is folytatódott az a tavalyi kezdeményezés, miszerint minden szerdán egy-egy évfolyam készített vacsorát a szemináriumi közösség részére, így a háromfogásos étkezések során különböző kultúrák gasztronómiáját is megismerhették, belekóstolhattak az olasz, spanyol, magyar, skandináv, görög, német és mediterrán konyha ízvilágába.

A közös főzés kiváló lehetőséget biztosított a hatékony együttműködésre, valamint rálátást nyerhettek a kispapok arra, hogy a sokszor természetesnek vélt meleg étel előteremtése nem egyszerű feladat a konyhai alkalmazottak számára.

A formációs napok sorozata május 25-én a szabadtéren elfogyasztott közös vacsorával zárult. Közeleg a vizsgaidőszak és a tanév vége. A múlt hétvégéken az évfolyamok közös kirándulásokon is részt vettek vezető tanáruk kíséretében, ezekről az eseményekről kis beszámolók születtek.

Karnel Mario Cristian, I. évfolyam: Évfolyamunk Diósi Dávid vicerektor vezetésével Temesvárra látogatott. A gyárvárosi Millenium-templomban szentmisén vettünk részt, ahol a plébánia két papja, Dumitru Daniel plébános és Váncsa Csaba segédlelkész fogadott bennünket. A szentmisén mi szolgáltunk, a tanár úr prédikált, majd közösen imádkoztunk papi hivatásokért, sőt lehetőségünk volt arra is, hogy beszélgessünk a plébánia híveivel. Ezt követően meglátogattuk a temesvári püspökséget és a székesegyházat is. Kirándulásunkat a mehalai plébánián fejeztük be, ahol a helyi plébános, Máthé Zoltán vacsorával vendégelt meg bennünket.

Tóth Gellért-Huba, II. évfolyam: Egy nap, ötször annyi ember és egy cél… Nyakunkba véve így a világot két lényeges élménnyel is többek lettünk. Egyrészt a barátságok szilárdultak közöttünk, másrészt pedig helyére került egy új képkocka az emléktárunkban, amit együtt helyzetünk el. És mindemellett nem is említettem a csodás látványt! Lényegében pár szóban kifejezve: voltunk, láttunk, visszamennénk!

Pinkóczi György, III. évfolyam: A kirándulásunk nagyon élménydús volt, hiszen kimozdulva a városból több helyszínre is ellátogattunk. Lehetőségünk adódott arra, hogy kis létszámú évfolyamunk erősödjön, hogy olyan dolgokról is tudjunk beszélni, amikről a hétköznapokban nem mindig sikerül szót ejteni, ugyanakkor új dolgokat ismerhettünk meg, sőt kikapcsolódásra, lazításra is volt alkalmunk.

Nagy Emil, IV. évfolyam: Felelős tanárunkkal, András István rektor atyával a Zsil-völgyében kirándultunk évfolyamunkkal. Petrozsényban szentmisén vettünk részt és megcsodáltuk a környék természeti csodáit is, azt követően a vajdahunyadi várat is „bevettük”. Maga az utazás is a szépség iránti vágyunkat töltötte be, a szentmise a Végtelennel való találkozásunkat ajándékozta, a többi látnivaló megtekintése pedig kikapcsolódásra adott lehetőséget. Nevetés, létünkben való örvendezés, szórakozás jellemezte kirándulásunkat.

Virág István, V. évfolyam: A kirándulás révén kimozdulhattunk a megszokott életritmusunkból, töltekezhettünk és a köztünk lévő feszültségek feloldására is lehetőség adódott. A vajdahunyadi vár meglátogatása öröm volt számunkra, hiszen egy „időutazásnak” lehettünk a részei. A vár épsége, a jelenlévő színészek azt az érzést keltették bennünk, mintha a múltban lennénk. Élmény volt ott lenni, megtapasztalni a vár maradandóságát egy olyan világban, ahol minden mulandó és elértéktelenedik.

Bőjte Csongor, VI. évfolyam: Böcskei László nagyváradi megyés püspök meghívására évfolyamunk Nagyváradra látogatott, ahol részt vettünk a Festum Varadinum ünnepségsorozatot megnyitó egyházmegyei zarándoknapon, amelyet évente húsvét ötödik vasárnapján Szent László király tiszteletére szerveznek. Abban a megtiszteltetésben volt részünk, hogy az ünnepi körmenetben mi hordozhattuk a lovagkirály díszes hermáját, hogy a püspök úr szavaival élve pappá szentelésünk előtt erőt nyerjünk Szent László király közbenjárására, akinek tartása, Istenbe vetett szilárd hite utat mutat az előttünk álló papi élet során. A közös utazás, az első esti jó hangulatú együttlét a nagyvárad-újvárosi plébánián, az egyházmegye híveivel való közös ünneplés és Böcskei püspök úr vendégszeretete felüdülést jelentett felgyorsult napjaink során.

Forrás: Seminarium Incarnatae Sapientiae