A temesvári egyházmegyében a végéhez közeledik a világi felnőttek számára szervezett három éves kurzus, amelybe azok a hívek kapcsolódtak be, akik növekedni szeretnének hitben és szolgálni akarnak egyházközségükben. A tanfolyam minden alkalma eddig online kommunikációs felületen zajlott. A május 13-i találkozó meghívottja Jávorka Lajos magyarországi lelkipásztor, a Fokoláre mozgalom Rómában szolgáló papja volt, aki a közösségépítésről és -szervezésről tartott előadást.
Pălie Veniamin resicabányai plébános imáját követően Szilvágyi Zsolt püspöki helynök átadta a szót Jávorka Lajosnak, aki előadásában öt kérdéskört érintett: Adott helyen mivel találkozom? Mi lehet a jó Isten terve velem? Mit lehet tenni, konkrétan mit tudok tenni? A plébániai közösségépítés. Egy konkrét példa.
„Az egyház úgy lesz közösségi egyház, ha sok-sok kis élő közösségből épül fel, amelyek nyitottak a többiek felé. Hasonlóképpen a plébánia is ilyen módon lesz közösségi plébánia” – mondta bevezetőjében a meghívott előadó, aki a továbbiakban úgy fogalmazott: templomok, épületek vannak mindenhol, sok helyen vannak programok is, de élő közösség, szeretetközösség kevésbé. Hozzátette: nem azon kell keseregni, hogy miért nincs közösség, hanem arra kell összpontosítani, hogy mi mit tehetünk egyénenként, hiszen minket éppúgy küld ma Jézus, mint egykor az apostolokat. Jávorka atya számos személyes tapasztalatot osztott meg eddigi szolgálati helyeiről, a plébániai közösséggel kapcsolatosan kiemelte: a legfontosabb feladat közösséget építeni, közösségben élni szülőknek, katekétáknak, fiataloknak, imacsoportoknak. Meg kell találni az alkalmat, hogy ki-ki elmondhassa, miben leli örömét vagy hol ütközik nehézségbe.
„Ezek az úgynevezett hogy vagy körök. Vagyis, hogy vagyok belül, mit érzek, mitől szenvedek, mitől félek? Emellett ajánlott szervezni kis ünnepségeket, mint például születésnap, névnap, kisgyermek születése. Akár egy tábla csokoládé is elég a kellemes hangulat kialakításához. A csoporton belül segítsük a többieket, lássunk rá a többi plébániai csoportra is, de jó, ha egy személy csak egy vagy két csoportban aktív.
Végezetül a meghívott előadó a Szűzanyát említette követendő példaként, aki, mint fogalmazott, keveset beszél, de a szava csupa szeretet. A lelkipásztor így összegzett: nem érdemes bosszankodni, Isten ide küldött, mert itt van ránk szükség. És mi megtesszük mindazt, amit nekünk kell megtenni, amit Isten vár tőlünk. Jávorka Lajos a kiscsoportos beszélgetéshez három kérdést fogalmazott meg: Hol van az én közösségem, ahol tanulom a közösségi életet, ahonnan erőt merítek? Mi az az egy-két lépés, amit a jó Isten most kér tőlem, mi a teendőm a közösségemért? Hogyan sikerül kezelnem a kudarcokat és a kritikákat?
A megbeszélést követően Szilvágyi Zsolt pasztorális helynök ismertette az elkövetkező tanfolyamok programját. Május 20-án ugyancsak 18 órától a közösségépítés témájában Szénégető István-Barnabás marosvásárhelyi plébános, a gyulafehérvári főegyházmegye családpasztorációs irodájának vezetője tart előadást. A találkozó Pál József Csaba megyés püspök áldásával ért véget.
