A hit mentette meg

Mark Wahlberg provokatív, felkavaró filmet akart készíteni a hitről, ezért végül javarészt saját zsebből finanszírozta a Father Stu elkészítését, melyet a nagyhéten mutatnak be az amerikai mozikban, a filmben Wahlberg mellett Mel Gibson is szerepet kapott.

Mark Wahlberg (Mark Robert Michael Wahlberg) Bostonban született 1971-ben, színész és producer, Oscar- és Golden Globe-díjra is jelölték, korábban Marky Mark néven rapzenét adott elő, 1991-es albuma révén vált először széles körben ismertté.

Wahlberg tizenévesen maga is, mint új filmje főszereplője, zűrös kölyök volt, erőszakos cselekményekben, vandalizmusban vett részt, a bostoni rendőrséggel többször volt dolga. Tizenhárom évesen kokainfüggő volt, 16 évesen gyilkossági kísérlettel vádolták, bántalmazásért bűnösnek találták és elítélték: két éves börtönbüntetés ítéletéből 45 napot le is ült. Megtért felnőttként aztán megkereste a vietnámi sértettet, és bocsánatot kért tőle. Mark Wahlberg gyakorló római katolikus, négy gyermek apja és mára rendezett életet él, amiben hite segíti.

Mint a jezsuita America Magazine-nak elmondta, a vallásos emberek többsége azt szerette volna, hogy ismét egy biztonságos „középutas” alkotás készüljön, Wahlberg azonban ennek nem látta értelmét, mert olyan film már sok készült, és „nem sok vizet zavartak”.

Április 13-án mutatják be az amerikai mozikban a Father Stu című filmet; a promóciós kampány idején azonban már levetítették pár helyen, például a Loyola Egyetemen Chicagóban.

Wahlberg új filmjét – a bokszoló megtéréséről szóló valós történetet – tartja pályafutása legfontosabb munkájának, és a legjobb filmnek, amiben valaha játszott. Tekintve, hogy a színészt kétszer jelölték Oscar-díjra (A harcos, A tégla), és nagy sikerű alkotások producere volt, van súlya ennek a kijelentésnek – írja az America Magazine.

Walhberg nyíltan és sokszor beszélt katolicizmusáról, de úgy érezte, ennél többet kell tennie. Amikor 2016-ban először találkozott a két évvel azelőtt elhunyt Stu atya történetével, rögtön filmben gondolkodott, az első forgatókönyvvel viszont nem volt elégedett, saját kezébe akarta venni az irányítást, teljes mértékű kreatív szabadsággal. Ennek érdekében nagyrészt saját forrásból biztosította a film költségvetését, mint annak idején barátja, a filmben a főhős apját játszó Mel Gibson tette A passió kapcsán.

A film főhőse, Stuart Long (Mark Wahlberg) bokszolói álmai feladására kényszerül, és Hollywoodba megy, mert sztár szeretne lenni. Kidobóemberként dolgozik, és sok bajba keveredik, majdnem életét veszti egy balesetben. Belemegy, hogy megkeresztelkedjen, csak azért, hogy mexikói katolikus barátnőjét feleségül vehesse. Keresztelőjén érzi meg az elhívást, majd számos akadályon át végül pappá szentelik.

A valódi Father Stu 2007-től szolgálhatott papként hét éven át, a szemináriumi évektől kezdve súlyos betegséggel küszködve, mely mozgásában is korlátozta, ám ezzel egy időben egyre több embert ért el és érintett meg. Egy rehabilitációs központban élt, és ott is szolgált mint gyóntató és lelkivezető; az épület előtt sorakoztak a hívek, várva, hogy kiguruljon motoros kerekesszékével, és találkozhassanak vele. Betegségéről idővel azt tartotta, a legjobb dolog, ami valaha történt vele, mert ennek révén megszabadult attól az egészségtelen büszkeségtől, gőgtől, ami egész addigi életét végigkísérte. 2014-ben hunyt el.

Wahlberg abban bízik, Stuart Long története szélesebb körre hathat, nem csak a katolikusokra, nem csak a keresztényekre; a zavaros és bizonytalan jelenben reményt és hitet szeretne adni a filmmel az embereknek. Ahhoz pedig, hogy ezt elérje, szükséges volt mentegetőzés nélkül, élethűen mesélni el Stu atya történetét. A film nyersesége talán elriasztja a vallásos nézők egy részét, mégis ez a „durvaság” adja az erejét is Mark Wahlberg szerint.

A színész saját életével kapcsolatban azt vallja, a hit mentette meg. Szigorú napirendet követ: hajnalban kel, edz, majd imádkozik a házi kápolnájában. Szokásokra és fegyelemre van szüksége; nem vall azonban merev nézeteket, és nem szokott megítélni másokat. Mindig is vonzották a valós történetek, a kegyelem megnyilvánulásai az esendő életekben; nem a „macsó” sztorik, de nem is csupán a szép szavak és a kegyesség. Stuart Long története sem a szentségről és a győzelemről, sokkal inkább a küzdelemről és egymás kíséréséről szól.

Forrás: America Magazine/Magyar Kurír

Fotó: CNA/Diocese of Helena