Rendkívüli alkalom volt a Caritas szokásos havi szentmiséje, amelyen a munkatársak együtt imádkoznak embertársaikért és egymásért. Hármas ünnepet ült a Caritas közössége április 7-én a csíksomlyói Jakab Antal Házban: Kovács Gergely gyulafehérvári érsek felszentelte a Szent Márk nevet kapó megújult házikápolnát, megtörtént a házszentelés is, illetve megáldotta a jelenlévőket a Kalot-épület tervezőjének, Kós Károlynak és építőmesterének, Ferencz S. Imrének emléket állító márványtábla leleplezésén.
Ahogyan a szülők nevet adnak gyerekeiknek és megkeresztelik őket, ugyanúgy szükséges egy felújított kápolna névadása, megszentelése. Habár a Jakab Antal Ház már többször részesült áldásban, a kápolna még nem volt felszentelve. Sajgó Balázs, a Gyulafehérvári Caritas lelki igazgatója elmondta, áprilisi szentet kerestek a névadáshoz, akinek napja közel van a tervezett ünnepség időpontjához. „Éreztük, hogy ki más lehetne az áprilisi szentek közül, mint az, aki az evangélium szellemével átjárja ezt a házat, és együttműködésre késztet a főegyházmegyénkkel.” Így lett a felújított kápolna védelmezője, oltalmazója Szent Márk.
„Mindannyian tudjuk, hogy az egyik evangéliumnak a szerzője, szentmisékben gyakran halljuk az evangéliumot az ő megfogalmazásában, az ő tolmácsolásában. A legszorosabb kapcsolat Szent Péter apostolhoz fűzte, akit még Rómába is elkísért” – kezdte ünnepi beszédét az érsek, hozzátéve, hogy a római út során az idősödő Szent Péter visszaemlékezéseit írta meg Márk az evangéliumában, ezért annyira részletgazdag egy-egy esemény. Az evangélistával kapcsolatban Kovács Gergely érsek fontosnak tartotta kiemelni két tulajdonságát: a precizitását és a hűségét. Olvasva az evangéliumát, rájövünk, hogy „tömör, szűkszavú, nem használ körmondatokat, nem használ hosszas leírásokat, nála minden részlet fontos. Talán mi sokszor elsiklunk a részletek fölött, pedig a részlet lényeges, a részletek alkotják az egészet. Kiemelhető a hűsége, különösen a Szent Péterhez való hűsége, kitart mellette, kifejezi az egyház iránti hűséget.” Kovács Gergely érsek jelezte: hiszi, hogy „jó, megihletett választás volt, hogy Szent Márk evangélista lett a Jakab Antal Ház kis kápolnájának a védőszentje. Szent Márk és Szent Péter kapcsolatának a mintájára nyugodtan mondhatjuk azt, hogy a ház is ilyen szorosan kapcsolódik a Gyulafehérvári Főegyházmegyéhez, programjaival, szellemiségével pont így ragaszkodik és igyekszik segítséget nyújtani.”
Útravalóként a jelen lévő és a szentmisére online bekapcsolódó résztvevők a következő üzenetet kapták: „biztatok mindenkit, hogy kérjük Szent Márkot, segítse a ház és a főegyházmegye közös törekvését, ahogy ő is elősegítette Péter apostol nyomán azt, hogy a tanítás, a jó hír, az evangélium által Krisztus jelenléte érezhető legyen az evangélium soraiban. És ez fontos, mert az evangélium nem csupán könyv, nem csak lélekkel tele olvasnivaló. Elsősorban megélni kell az evangéliumot. Ezt kívánom én is, hogy váljunk mi is mindannyian élő evangéliummá. És itt a házban dolgozók, az itt képződő, megszálló emberek által váljon ez a ház élő evangéliummá. Legyen ez a jó szolgálatot tevők háza!”
A családias, meghitt hangulatú szentmise végén az emléktábla leleplezésére és a jelenlévők megáldására került sor. Sebestyén Ottó csíkzsögödi plébános és Kalot-elnök elmondta: Mirk László tanár kezdeményezésére állították a Ferencz Imre építőmester előtt tisztelgő márványtáblát. „Két okból volt motivált erre: egyrészt azért, mert családjához tartozik, másrészt pedig azért, mert szellemi örököse is. Mi is szeretnénk szellemi utódok lenni, és ezen értékek mellett köteleződni el” – fejezte be gondolatmenetét a plébános, átadva a szót Mirk Lászlónak. „Ez a kőből, fából és elszánt cselekvésből felépült ház, amelyet Kós Károly és a csíkpálfalvi Ferencz Imre álmodott meg, a tudásé, mely célul tűzte ki azt a négy karizmát, amit egykor, és most is magáénak vall a Kalot: Krisztusibb embert, műveltebb falut, életerős népet, önérzetes magyart. Ezeket mélyen a szívünkbe vésve megőrizzük, miként a tervező és építő el nem múló emlékét is őrzi ez a márványtábla” – fogalmazott Mirk László.
„Ami igazán fontos ebben az épületegyüttesben, az az emberek fejlődése, élete és az életadás” – állította beszédében Fejes Ildikó, a Kalot ügyvezetője. Szavai szerint Kós Károly és Ferencz Imre „úgy alkották, és úgy hozták létre ezt az épületet, hogy előbb egy életet képzeltek el. És ez az élet arról szólt, hogy tudást, fejlődést, életet, evangéliumi életet hozzanak az épületbe. Az a kérésem mindannyiunk irányába, akik itt, ebben az épületegyüttesben munkaidőnket, életünket, alkotóvágyunkat, elképzeléseinket megvalósítjuk, hogy ezzel a fajta tisztelettel, alázattal, adni akarással, életteremtéssel végezzük ezt a mindennapi munkát, amivel annak idején az alkotói létrehozták az épületet.” Végezetül Kovács Gergely érsek a jó Isten segítségét kérte, hogy az épületegyüttes „továbbra is betöltse azt a szerepet és küldetést, amelyet neki szántak, hogy a keresztény értékrend, az evangélium szerinti gondolkodás és életmód legyen az irányvonal”.
György Mária Angéla
