Ünnepeltek a sepsiszentgyörgyi Krisztus Király-templomban

0
1441

A sepsiszentgyörgyi Krisztus Király-templom búcsúünnepét tartották november 21-én, vasárnap. Hétköznapi, apró tetteinkkel is Krisztus tanítását kell hirdetnünk – ez volt Szénégető István prédikációjának egyik tételmondata. Az új plébános, Takó István ugyanakkor úgy látja: az új szolgálati helyén inkább a mindennapos megfontolások útján maradna, semmint a kísértő megszokásén.

Szénégető István marosvásárhely-remeteszegi plébános gyönyörű keretet adott az ünnepi szentmisének, amelyben nyitógondolatként Márton Áron püspök szavaival buzdította a híveket: „Válasszuk meg újra és bátran királyunknak a századok halhatatlan királyát, Krisztust, s a jelvények és zászlók tömkelegéből, Krisztus jelét, a Keresztet!” A sepsiszentgyörgyi születésű plébános összefoglalta az ünnep lényegét, fontosságát: 1925-ben XI. Piusz pápa ültette az ünnepek sorába Krisztus Király ünnepét. Úgy gondolta, hogy az állandóan változó, egyre erkölcstelenebb, valódi értékeit vesztett világban, kell egy olyan erő, hatalom, amely képes elhozni az embereknek a lelki békét. A szónok úgy fogalmazott: az egyháznak felelőssége kimondani, hogy egyetlen ilyen erő van, ami nem valami, hanem valaki: maga Krisztus. A Krisztusba vetett hit formálja a társadalmat, helyreállítja az erkölcsi normákat, rendezi az emberi kapcsolatokat.

„Ezzel sokan nem értenek egyet, egyes emberek más-más hatalmakban, erőkben bíznak. Ebben a felvilágosult világban van, akinek a tudás, a tudomány jelenti a hatalmat, néhányuk szerint a fizikai adottságokban, külsőben rejlik a hatalom, mások pedig a pénzt tekintik hatalomnak, ami biztonságot, erőt ad. Bár ezek mind értékek, s néha ezeket mi is beengedjük, nem hatalmasodhatnak el rajtunk, nem uralkodhatnak a mi életünkön” – hangzott el a prédikációban. Szénégető István kiemelte: ha azt akarjuk, hogy megválasszuk a halhatatlan királyt életünk királyává, minket is meghív Isten, hogy tegyünk tanúságot az igazságról, az ő országáról. Hozzátette: a tanúságtétel nem más, mint Istent megvallani, változó mindennapjainkban követni az egyetlen biztos pontot, Jézus Krisztust és mindennapi életünk legyen tanúságtétel, apró tetteinkkel is hirdessük az igazságát: Figyelj oda! Vedd fel! Hívd fel! Kérdezd meg!

A búcsún együtt ünnepelt a Krisztus Király-plébániához tartozó hívek közössége a város templomainak elöljáróival és más egyházközségek tagjaival. Ezt a tanúságtételt még hitelesebbé tette az első padokban ülő ministráns gyerekek szívből jövő imája. A Laudate kamarakórus előadása még ünnepélyesebbé tette a hangulatot. Takó István plébános közel négy hónapja vezeti az egyik legaktívabb, legélőbb sepsiszentgyörgyi közösség lelki, egyházi életét. Kolozsvárról került a székelyföldi városba, a búcsús ünnepség pedig alkalmat adott arra, hogy megkérdezzük: hogyan látja, hogyan éli meg a váltást, a beilleszkedést és befogadást.

„Sokan kérdezik, hogy sikerült-e megszokni, beilleszkedni az új helyemen. Erre a kérdésre nem nagyon tudom a választ, hiszen egy jól bejáratott folyamatba csöppentem, első perctől feladatokkal és kihívásokkal szembesülök, amelyeket meg kell oldani, projekteket folytatni, elkezdett munkákat befejezni vagy éppen hagyományossá vált programokat levezetni. Talán sikerült nem elhamarkodott döntéseket hozni, az önmagamnak és másoknak tulajdonított, vélt és valós elvárásokat félretenni, és első sorban arra figyelni, mit akarhat a jó Isten tőlem itt, ebben a közösségben. Nyilván ez egy állandó, folyamatos közösségi megfontolás, megkülönböztetés, amelynek pont a megszokás az egyik kísértése. Így azt gondolom, nem szeretném megszokni Sepsiszentgyörgyön, nem lenne jó rutinossá válni, mert az tönkreteheti az életet bennem és körülöttem. Az azonban fontos, hogy a kezdetektől a munkatársaim és a közösség támogatását élvezhettem, és az említett kihívásokban nem voltam egyedül. A megérkezést az együtt végzett szolgálatok, közös munkák, együtt átélt megpróbáltatások és örömök segítik, és azt tapasztalom, jó úton vagyunk ebben a folyamatban” – fogalmazott a plébános.

Tusa Csilla-Cecília, Kádár Hanga