A hetedik évfolyam tagjaként 2002. és 2006. között járt a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karára Bálint Magdolna, aki a teológia mellett történelem mellékszakot választott. Saját bevallása szerint az államvizsgát követően tett egy meggondolatlan kijelentést, hogy ő nem lesz hittantanár, hanem kozmetikus lesz. Mesteri helyett kozmetikát tanult Kolozsváron, majd visszaköltözött Csíkszeredába. 2017-ig csak kozmetikusként és masszőrként dolgozott, majd tanítani kezdte a kozmetika szakmát. Időközben azonban önkéntes munkát vállalt plébániákon, elsőáldozási és bérmálkozási felkészítőket tartott. Korábbi kijelentésére rácáfol az élete: hittant és történelmet tanít Tusnádon. 2009-ben férjhez ment, de három év házasság után elváltak, azóta egyedül neveli lányát. Úgy érzi, korábban eltávolodott Istentől, de a nehéz évek visszaterelték a jó Isten szeretetének közelségébe.
Mit adott számodra a teológia?
Kijelenthetem, hogy Isten a rejtekben formált, észrevétlenül, oly módon, ahogy észre tudtam venni őt. Formált a csalódások által, a baráti veszteségek által, a házasságom által, a válásomon keresztül. Lázadtam, kerestem a miérteket, a felelősöket, kerestem mindvégig magamat és Istent magamban. Megtanultam, hogy másokban kell észrevennem Istent, hogy el tudjam fogadni mindazt, amit az élet ad. A teológia mindvégig egy mankó volt, amit félretettem, mivel azt gondoltam, én tudok járni a saját utamon, aztán amikor az életúton gyakran elestem, a sokadik esés után jutott eszembe, hogy van egy mankó a tarsolyomban. És ez a mankó Isten. Nem voltam a teológiai tudományok „mestere”, de a lényeget megtanultam, Isten működik az életünkben. Rá számíthatok, bármi ér, ő a biztos támasz.
Kettős évfordulót ünnepel idén a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Római Katolikus Teológia Kara. Az egyetem 440 évvel ezelőtt alapított intézményi elődjére, a kolozsvári jezsuita akadémiára tekint vissza, illetve a kar fennállásának 25. évfordulóját ünnepli. Ebből az alkalomból november 12–13. között Közelebb hozni a teológiát címmel nemzetközi jubileumi szimpóziumot szervez a kar, az elmúlt 25 évet pedig a 25 évfolyam diákjaival készült interjúkkal idézzük fel.
A tízéves évfolyamtalálkozón 
Mit jelent 2021-ben kereszténynek lenni?
Felelősséget! Ezzel a szóval tudnám jellemezni ma a keresztény létet. Felelősek vagyunk szülőként, tanárként a hitre nevelésben: a hitet nem lehet tanítani, a hitet élni kell és átadni! Az életünkkel kell ma tanúságot tennünk a hitünkről ahhoz, hogy megmaradjunk hiteles, felelősségteljes kereszténynek. Az élő hitet, a szeretetet kell áramoltatni, még akkor is, ha sokszor nehéz, de ha feladjuk magunkat és engedjük, hogy Isten munkálkodjon általunk, akkor sikerül. Nem visz el magával sem a kudarc, sem a dicsőség, mert feladtuk, átengedtük az irányítást Istennek, és eszközei, munkatársai, részesei vagyunk a tervének. Embert és hitet próbáló időket élünk, ezért ma még nagyobb a felelősség a keresztényeken.
Diákjaival 
Lányával
Milyen útravalót adnál a teológia elkövetkező nemzedékeinek?
Nem „véletlenül” kerül senki teológiára, még én sem, ezért útravalóul annyit üzenek: figyeljétek az idők jeleit! Manapság még találóbb a kijelentés, „az aratnivaló sok, de a munkás kevés” (Lk 10,2). Kereszténynek lenni, Krisztushoz tartozni lehet, hogy nem divatos, de megéri. Ne engedjetek teret a félelemnek az életetekben, mert aki hisz, az nem fél.
