A Szentlélek vezesse a szinódusi munkálatokat, melyek célja, hogy az egyház válaszoljon eredeti hivatására, Isten népének teljes bevonásával végezze küldetését – Ferenc pápa erről beszélt a szinódusi megnyitót megelőző imádság és elmélkedés alkalmával. A szinódus kulcsszavainak a szeretetközösséget, a részvételt és a küldetést nevezte. Majd október 10-én, vasárnap délelőtt 10 órakor a Szent Péter bazilikában Ferenc pápa szentmisét mutatott be, amellyel ünnepélyesen megnyitotta a szinodalitás témájának szentelt szinódust. Homíliájában három fő feladatként jelölte meg a találkozást, a meghallgatást és a felismerést.
Vasárnap, október 10-én szentmisével nyitotta meg Ferenc pápa a szinódust, amelyen a világ püspökei a szinodalitás témájáról értekeznek majd. A vatikáni új szinódusi aulában október 9-én, szombaton délelőtt imádság, elmélkedések, tanúságtételek hangzottak el. Ferenc pápa hangsúlyozta: a szinódus nem parlament, nem közvéleménykutatás, hanem egyházi esemény, ahol a főszereplő maga a Szentlélek. A Szentlélek nélkül nincs szinódus.
Éljük meg azzal az imával ezt a szinódust, ahogy Jézus fordult az Atyához övéi érdekében: „hogy mindnyájan egyek legyenek” (Jn 17,21). Erre vagyunk hivatottak: az egységre, a szeretetközösségre, a testvériségre, ami abból születik, hogy érezzük Isten szeretetének egyesítő ölelését.
Isten népével együtt, ez a szinodalitás
A szinódus három kulcsszava: közösség, részvétel, küldetés
A szentatya meghatározta a szinódus három alapfogalmait: szeretetközösség, részvétel, küldetés. A közösség és a küldetés teológiai kifejezések, amelyek leírják az egyház misztériumát, melyet jó, ha emlékezetünkben tartunk. A II. vatikáni zsinat tisztázta, hogy a közösség magának az egyháznak a természetét fejezi ki. Azt is kijelentette, hogy az egyház küldetése Krisztus és Isten országának hirdetése és megteremtése minden ember számára. A zsinat fogadtatásának doktrinális, teológiai és lelkipásztori megfontolásai után Szent VI. Pál éppen ebbe a két szóba akarta tömöríteni a zsinat által meghatározott fő irányvonalakat: közösség és küldetés.
Mario Grech bíboros szinódusi főtitkár a pápával
Bevonni a helyi egyházakat az előkészítésbe
Az 1985-ös szinódus lezárásakor, húsz évvel az egyetemes zsinat után Szent II. János Pál is az egyház természetét, a koinóniát hangsúlyozta. Ebből fakad a küldetés, hogy az emberi család és Isten egységének jele legyünk. Hozzátette: kifejezetten jó, ha az egyházban rendes és alkalomadtán rendkívüli szinódusokat tartanak, melyeket jól elő kell készíteni. Ez azt jelenti, hogy a helyi egyházakban is be kell vonni az előkészületekbe mindenkit. És itt érkezünk el a harmadik kulcsszóhoz: a részvételhez – mutatott rá Ferenc pápa. A közösség és a küldetés elvont fogalmak maradnak, ha nem társul hozzá a szinodalitásban kifejeződő konkrét egyházi gyakorlat, amibe mindenkit bevonunk. Vagyis a szinódus ünneplése mindig szép és fontos dolog, de csak akkor lesz gyümölcsöző, ha valóban az egyház élő kifejeződése, amit a valós részvétel és cselekvés jellemez.
Együtt veszünk részt, papok, világiak, férfiak és nők
A részvétel pedig magából a keresztségből fakad, tehát minden megkeresztelt hívőre vonatkozik. Mindannyian meghívást kaptunk arra, hogy részt vállaljunk az egyház életéből és küldetéséből. Isten népének valamennyi tagja – emelte ki a pápa–, nem csupán a papság, hanem a világiak ugyanúgy: lelkipásztori munkatársak, egyházmegyei és plébániai szervezetek, férfiak, nők egyaránt. A belépő a keresztség.
Ferenc pápa szólt a szinódus esetleges veszélyeiről is. Egyfelől nagy lehetőség a lelkipásztori megtérésre missziós és ökumenikus szinten egyaránt, másrészt ha csupán értelmiségiek elvont, formális értekezése marad, akkor meddő lesz. Tartalomra is szükség van, a papok és világiak közötti párbeszéd és együttműködés erősítésére. Olykor a papság körében bizonyos elitista magatartás figyelhető meg, mely elszakad a világi hívektől, és ez helytelen. Figyeljünk arra is, hogy ne ragadjunk bele a múlt jól bevált módszereibe: mindig is így csináltuk – jelszóval. Új problémákra nem lehet régi megoldásokat hozni.
Elmélkedés, ima a szinódus elején:
Közelség, együttérzés, gyengédség: Éljük meg a szinódust kegyelmi időszaknak és kezdjük meg alapjaiban a szinodális egyház felé vezető utat. Legyen a szinódus alkalom egymás meghallgatására, a Szentlélek befogadására, az imádságra, elcsendesedésre. Legyünk a közelség egyháza – utalt a pápa Isten stílusára, mely a közelség, az együttérzés és a gyengédség. Úgy leszünk az Úr egyháza, ha mi is az ő stílusát követjük. Vezesse a szinódust a Szentlélek!
Fohász a Szentlélek eljöveteléért: Jöjj, Szentlélek! Te új nyelveket fakasztasz és életet hozó szavakat adsz ajkunkra, őrizz meg bennünket attól, hogy múzeumi egyház legyünk, amelyik szép, de néma, nagy múlttal és kevés jövővel. Jöjj közénk, hogy a szinódus megtapasztalásával ne hagyjuk elhatalmasodni magunkon a kiábrándultságot, ne hígítsuk föl a próféciát, ne vesszünk el a meddő vitákban! Jöjj, szeretet Szentlelke, nyisd meg szívünket a meghallgatásra! Jöjj, szentség Lelke, újítsd meg Isten hűséges szent népét! Jöjj, teremtő Lélek, újítsd meg a föld arcát! Ámen.
A nyitó szentmise videóösszefoglalóját ITT nézhetik meg, forrás: Vatican Media.
