„Nem tudok élni nélküled…”

0
714
A gyergyószárhegyi ferences rendház. (Fotó: Szállások Gyergyóban)

Gyergyószárhegyen tartották október 8-án délután a katolikus pedagógusok lelki napját. A programról Benedek Enikő beszámolóját olvashatják.

A gyergyószentmiklósi Szent István-plébánia által pedagógusoknak szervezett lelki napra-délutánra tizenegyen éreztünk meghívást. Jó volt találkozni régi ismerősökkel, és új kollégákat megismerni. A találkozó helyszíne a gyergyószárhegyi ferences kolostor volt. Laczkó-Dávid Anaklét ferences testvér nagy örömmel, meleg teával, szendviccsel fogadott, majd megtartotta a előadását, elmélkedését.

Mindannyiunknak feltette a kérdést, mi jut eszünkbe az ismert zeneszámon kívül  a Nem tudok élni nélküled…”  mottóról.

Egyeseknek a férjük, másoknak a katolikus hitük, míg volt, akinek Isten jutott eszébe. Ezután Anaklét testvér kifejtette a  teremtéstörténet segítségével, hogy a jó Isten mennyire szeret minket, már az örökkévalóságban gondolt rám-ránk. Bízik bennem-bennünk, s azt kéri, hogy vele éljünk, s akkor igazán ajándékok lehetünk mások számára. Bízzunk benne akkor is, amikor úgy érezzük nem teljes az életünk, hiányosságokkal küszködünk.

A továbbiakban, Andrej Rubljov a Szentháromságot ábrázoló ikonjának magyarázatával megéreztette velünk, hogy olyan nagy az isteni szeretet, hogy nem tudnánk befogadni. Isten szeretete, az isteni tűz meg van szelídítve, ezért van jelen a kenyér és bor színében, hogy be tudjuk fogadni.

Elmélkedését Anaklét testvér azzal a gondolattal zárta, hogy a szeretet, amely nem haladja meg az értelmet, az nem igazi szeretet.

Az előadást követően kötetlen beszélgetésre került sor, ahol elmondhattuk, mi érintett még az előadásból, de személyes problémáink is felmerültek, melyeket közösen megbeszélhettünk élettapasztalataink alapján.

Azt is megerősítettük, hogy nekünk, pedagógusoknak, hitoktatóknak nagy szerepünk van a fiatalok tanításában, hiszen nemcsak a tantárgy tanításával,  hanem életünkkel, magatartásunkkal is tanítunk, és ezért  felelősek vagyunk, hogy milyen értékeket mutatunk, vallunk.

A lelki nap zárásaként bementünk a templomba, s a csendben hagytuk, hogy az Oltáriszentségben jelen levő Úr Jézus megérintsen, átöleljen. Eközben többen szentgyónást végeztek, majd szentmisével fejeztük be a találkozót, s nagy örömmel a szívünkben hagytuk el a kolostort.