Boldoggá avatták Stefan Wyszynski lengyel bíborost és Róza Maria Czacka ferences nővért vasárnap, Varsóban. A szentmisét Marcello Semeraro bíboros, a Szentek Ügyeinek Kongregációja prefektusa celebrálta, több mint nyolcvan püspök és hatszáz pap részvételével.
A lengyel főváros legnagyobb templomában, az Isteni Gondviselés-bazilikában, valamint a szentélyhez tartozó kültereken mintegy hétezer hívő gyűlt össze. A szertartást az eredetileg kitűzött időponthoz képest egy évvel később tartották meg a koronavírus-járvány miatt, az egyház a megelőző járványügyi intézkedések keretében korlátozta a résztvevő hívek számát – tudósít az MTI.
Semeraro bíboros homíliájában hangsúlyozta: Wyszynski bátran és határozottan irányította a lengyelországi egyházat, az embert dehumanizáló (kommunista) ideológiával szembeállította Krisztus evangéliumát. Ferenc pápa 2019 októberében, 30 évig tartó eljárás után nyitotta meg az utat Wyszynski bíboros boldoggá avatása előtt, elismerve egy, az ő közbenjárására történt csodát. Korábban a Vatikán elismerte, hogy a prímás hősies fokon gyakorolta a keresztény erényeket. Alojzije Stepinac horvát bíboros, vértanú után Wyszynski a második, a kommunista rendszerrel szembesülő közép-európai prímás, akit boldoggá avattak.
A szellemi jelentőségét tekintve Mindszenty József hercegprímással gyakran párhuzamba állított, a lengyel és az európai katolikus egyház jelképes alakjának számító, a nácizmus, majd a kommunizmus elleni küzdelemben elsőrendű szerepet betöltő Stefan Wyszynski 1901-ben született. 1948-ban lett Varsó és Gniezno érseke, Lengyelország prímása, 1953-ban avatták bíborossá. 1981-ben Varsóban hunyt el, három héttel a lengyel pápa, II. János Pál elleni sikertelen merényletet követően.
Wyszynski viszonyítási pont volt a katolikus egyház és a kommunista rendszer közötti kapcsolatok, valamint Lengyelország történelmi eseményeinek alakulásában a hidegháború időszakában. Az egyház és az állam viszonyában taktikai okokból személyesen felvállalt bizonyos engedményeket, viszont nem tűrte el a rezsimmel együttműködő békepapok tevékenységét, kiállt az ellenzék, a sztrájkoló munkások követelései mellett, kereste a feszültségek feloldásának lehetőségeit.
Annak reményében, hogy sikerül megállítani az egyház ellen irányuló sztálinista megtorlást, 1950-ben Wyszynski prímás aláírt egy, a kommunista állam és az egyház viszonyáról szóló megállapodást. 1953-1956-ban internálták. Abban az időszakban dolgozta ki a nemzet szellemi megújulásának programját, amelyet az 50-es évek végétől a lengyel katolikusok el is kezdtek megvalósítani. 1956-ban, az akkori átmeneti politikai olvadás időszakában Wyszynski egy újabb, az egyház iránti engedményeket tartalmazó megállapodást írt alá az akkori lengyel kormányfővel, Wladislaw Gomulkával. Emlékezetesnek számít az 1978-as pápaválasztás utáni jelenet, amikor az akkor 77 éves Wyszynski bíboros Szent Péter téren térdre borult az ő hozzájárulásával frissen megválasztott II. János Pál előtt, aki a pápai trónusról felugorva elébe sietett, és átkarolta szellemi atyját.
Az ugyancsak vasárnap boldoggá avatott Róza Maria Czacka ferences nővér (1876-1961) 1911-ben megalapította a varsói Vakokat és Gyengénlátókat Gondozó Társaságot, majd 1922-ben a Varsó melletti Laskiban létrehozta a híres, annak idején úttörőnek számító vakgondozó intézetet. Wyszynski élete során többször ellátogatott az itt a vakok és gondozóik alkotta keresztény közösséghez, itt tevékenykedett a második világháború alatt is a földalatti Honi Hadsereg lelkipásztoraként.
Remélhetőleg Mindszentyt is boldoggá avatják
„Stefan Wyszynski lengyel bíboros után remélhetőleg Mindszenty József hercegprímást is előbb-utóbb boldoggá avatják, a két személyiség szerepe számtalan hasonlóságot rejt magában” – jelentette ki Gulyás Gergely, a magyar Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn Varsóban. Gulyás Gergely részt vett Stefan Wyszynski boldoggá avatásán, ezután nyilatkozott az MTI-nek rámutatva a lengyel és magyar történelem közötti párhuzamokra, és kiemelte a katolikus egyház, ezen belül Wyszynski bíboros jelentőségét az újkori lengyel államiság alakításában, a lengyelek hite, történelmi tudata megtartásában. Reményét fejezte ki, hogy „előbb-utóbb Mindszenty bíboros boldoggá avatása is megtörténhet”.
„Mindszenty bíboros kitartása és szembenállása a kommunista hatalommal a magyar egyház számára is nagy megerősítést jelentett, talán kevésbé szerencsés életúttal, mint Wyszynski esetében, de hasonló időszakban” – idézte fel Gulyás Gergely. Kiemelte: a két személyiség életpályája, a kommunizmussal szembeni példás helytállásuk számtalan hasonlóságot rejt magában.
