Ötödik alkalommal szervezte meg György Mihály-Levente plébános az egyházközség fiataljaival a csíkszentmiklósi plébánia ifjúsági táborát Borzonton. A tábor résztvevőihez Kerekes László gyulafehérvári segédpüspök is csatlakozott, akit születésnapja alkalmából a fiatalok fel is köszöntöttek.
„Az élet úgy szép, ha másokért van!” – ez volt a mottója az idei csíkszentmiklósi plébánia ifjúsági táborának, amelyen 52-en vettünk részt fiatalok három pap, György Mihály-Levente, Both Dávid és Kovács József kíséretében. A tábort július 19. és 23. között tartottuk Borzonton a Dorka Panzió táborhelyén.
A tábor a lelki betegségek témakörét járta körbe. A lelki betegségek és a függőségek okaira kerestük a választ és a gyógyuláshoz vezető útra figyeltünk. A megérkezést követően közös szentmisével nyitottuk meg a tábort. Mi, fiatalok a hét minden szentmiséjét felajánlhattuk egy számunkra kedves személyért vagy egy jó célért, ezt szolgálták a szentmise előtt kihelyezett kis imalapok, amelyeket kitölthettünk.
A tábor témáját mi választottuk, ugyanakkor részt vállaltunk egyes függőségek kibontásában, kifejtésében is. Célunk az volt, hogy valamennyien belátást nyerhessünk a függőségeink veszélyeire. Közel 50 függőséget sikerült bemutatnunk a hét folyamán, mint például a cigaretta-, alkohol-, szerencsejáték-, élelmiszer-, gyógyszer-, drog-, adrenalin-, tanulás-, mobiltelefon-, közösségimédia-függőséget, valamint a feltűnési mániát, kleptomániát, nimfomániát és a piromániát, ugyanakkor bemutattuk azt is, hogy egyes emberek függhetnek a szülőktől, nagyszülőktől, akár barátoktól is.
A hét folyamán minden nap zsolozsmával kezdtük és végeztük a napot, elvégezhettük a szentgyónásunkat, hogy ne csak elméleti szinten tanuljunk a lelki betegségekről, hanem kicsit magunkba fordulva saját lelki világunkat is megvizsgálhassuk. A lelki betegségekről minden nap Kovács József segédlelkész tartott tartalmas előadásokat, rámutatva szervezetünk különböző betegségeinek esetleges mély lelki okaira, amelyek akár a gyermekkorra is visszavezethetők.
Az elmúlt évekhez hasonlóan szentségimádást is tartottunk. A hét elején csoportokat alkottunk, minden csoport előkészítette a hálaadását, kérését, köszönetét. Az idei szentségimádás is felemelő volt, jó volt látni, ahogyan 52 fiatal hálát ad a mindennapokért, családjukért, közösségükért, és tudnak magukra és saját Isten-kapcsolatukra figyelni ez idő alatt. A szentségimádást felemelőbbé tette az ifjúsági zene, amelybe mindannyian bekapcsolódtunk. Ezt követően a táborba látogatott Kerekes László gyulafehérvári segédpüspök, akit a fiatalok felköszöntöttek születésnapja alkalmából. Másnap a szentmisét a püspök mutatta be, aki arra emlékeztetett, hogy ahogyan a mottóban is megfogalmaztuk, az élet úgy szép, ha másokért van, hogy ez csak a szeretet által lehetséges. Épp Szent Mária Magdolna ünnepe volt, így Kerekes László segédpüspök a szent Isten iránti szenvedélyes szeretetét állította elmélkedése középpontjába.
A szeretet szó görög megfelelőjének hármas jelentéstartalmán keresztül vezetett, tanított bennünket. A háromféle értelmezést kifejtette, miszerint az erósz a szerelmesek közötti szeretetet fejezi ki, a filia a család, a barátok közötti értékes szeretet kifejezője, valamint az agapé, amely az Istennel való szeretetkapcsolatot fejezi ki. Azt tanácsolta nekünk, hogy a mindennapokban próbáljunk meg mindig szeretetben élni és szeretetet sugározni mások fele.
A tábor ideje alatt a színes és változatos programok mellet mindenki próbára tehette a rátermettségét és leleményességét az akadályversenyen, a vizes játékokban, valamint megtapasztalhatták a csapatmunkát is a méta játékban, hogy csak akkor lehetséges a győzelem, ha az önös érdekeinket félretesszük, és a közöset helyezzük első helyre. Bibliai elbeszélések bemutatásán keresztül igyekeztünk a személyekkel azonosulva megérezni, hogy Isten útján járni a legszebb.
Az utolsó estét a tábortűzzel és nótaesttel zártuk, amelyen mindenki jól érezte magát.
Végezetül utolsó nap a záró szentmisén, amelyen mindenki hálatelt szívvel vett részt, köszönetet mondtunk a jó Istennek a táborban együtt töltött időért és azért, hogy idén is megszervezésre került a tábor. Ezt követően minden fiatal felfedte, hogy a tábor ideje alatt kinek volt az őrangyala, akire vigyázott, akiért imádkozott és akinek mégjobban kimutatta azt, hogy a másik szempontja fontosabb, mint a saját elképzelése. Kalkuttai Szent Teréz szavaival élve: „Nagy dolgokat tenni nem tudunk, csak kicsiket, nagy szeretettel, igen”.
Végül reméljük, hogy minden táborozó fiatal lelkében gyökeret vert a mottó lényege, hogy mindannyiunk élete akkor szép, ha másokért van, ha másoknak tudnunk segíteni, örömet szerezni, boldoggá tenni, meglátni a másikban a jót, az értékeset, meglátni a másikban Isten szeretetét.
Erőss Tímea, csíkszentmiklósi ifis
