Évzáró családos tábort szervezett a Gyulafehérvári Pasztorális Iroda a főegyházmegyei lelkipásztori munkatárs képzés hallgatóinak és azok családtagjainak július 16-18. között Csíksomlyón, a Jakab Antal tanulmányi házban.
A hetven résztvevő számára korosztályonként szerveztek programokat: az ifis csoport vezetője Magos Orsolya volt, a kisebb gyerekek csoportjával pedig Csergő Csilla óvónő foglalkozott, amíg a szülők a felnőtteknek szervezett programokon vettek részt.
A pénteki napon a rekreáció fontosságáról tartott foglalkozást Balla Imre segédlelkész. Rámutatott, hogy az elfoglaltságaink okozta fáradtság és feszültség feloldása, valamint a testi-lelki teljesítőképességünk helyreállítása érdekében bizony tudatosan tennünk kell. A jól megtervezett pihenésnek testi, szellemi és lelki oldala is van, és akkor tud eredményes lenni a rekreáció, ha mindhárom tényezőre odafigyelünk. A résztvevők visszajelzései alapján hiánypótló és nagyon tanulságos volt az előadása, elsősorban a téma kapcsán. A szolgálattevők körében bizony gyakori, hogy a túl sok tevékenység, a túl sok szolgálat mellett nem figyelünk arra, hogy kellő pihenéshez is jussunk. Gyakran sajnáljuk a pihenéssel „elvesztegetett” időt. Fontos azonban tudatosítanunk, hogy a jó Isten nem szüntelen szorgoskodást vár el senkitől, hogy „pihentében is megáldja az Úr, akit szeret” (Zsolt 126,2). A résztvevők kreatív gyakorlatokon keresztül ki is próbálták a rekreáció mindhárom aspektusát.
Szombaton Magos Gyöngyvér tartott előadást és műhelymunkát a plébániaközösségről, a közösségben megtalált helyünkről és a szolgálatról az első korinthusi levélből vett rész alapján: „Ti pedig Krisztus teste vagytok, és egyenként tagjai” (1Kor 12,27). A tábor záró napján Portik-Hegyi Kelemen plébános, a tábor házigazdája tartott előadást a krisztusi közösségről.
A szervezők a szellemi töltekezés mellett a lelki feltöltődést is szem előtt tartották, napi szentmisével, gyónási lehetőséggel és más lelki programokkal. Az első napot közös szentségimádással fejezték be a résztvevők, amelybe aktívan bekapcsolódtak a gyerekek is, a zene- és imaszolgálatba egyaránt. A második délután lehetőség volt a keresztút elvégzésére a Jézus hágóján, a Kissomlyó hegy meredek oldalában, ahol a csapat az egymásra figyelést, egymás segítését gyakorolhatta. Igazi élmény volt a felérkezés, hiszen az útnak indulók közül a karon ülő babák és az épp betegeskedő idősebb résztvevők is mindannyian feljutottak a kápolnához, és ez érezhetően „csapatmunka” volt.
A fizikai rekreációra jutott a legkevesebb idő a táborban, főleg a nagy meleg és a kevés árnyék miatt, de ezt a közös akadályverseny pótolta némileg, valamint a séta a Kissomlyó hegyén, és a szombat esti szekerezés: két somlyói fogatos hordozta körbe a résztvevőket a szekerein, és mutatta meg a környéket számukra.
A tábor megvalósulását Hargita megye tanácsa támogatta. Isten fizesse!
A tábor egyik célja volt az akolitusképzés résztvevői közti közösség építése. Fontos, hogy a szolgálatra készülők jobban megismerjék egymást és egymás családjait is, hiszen családosként szolgálni csak úgy lehet, ha a család többi tagja is támogatóként részt vesz a szolgálatban. A résztvevők visszajelzéseikben megerősítették ugyanezt: megerősítő volt számukra a máshonnan, de ugyanazzal a céllal érkező társaikat jobban megismerni, példájukat látni, együtt tervezni, összebarátkozni. Ugyancsak a résztvevők fogalmazták meg, hogy nagyon szükséges és fontos a plébániaközösségek életében is a közösségi rekreálódás lelki, szellemi és fizikai téren egyaránt.
Molnár Izabella
Fotók: Molnár Miklós Csaba
