A Gerhardinum alapításának 30 éves jubileumát ünnepli

Olyan volt az egyház számára az 1989-es fordulat, mint a választott népnek hazatérni a babiloni fogságból, írja az iskola alapításának 30 éves évfordulóján a temesvári Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója és igazgatóhelyettese. Nehéz volt az újrakezdés, mert a „város és a templom romokban” hevert, de Isten gondoskodásának köszönhetően 1992-ben megkezdődhetett az oktatás az iskolában. Kocsik Zoltán-József igazgató és Jakab Ilona igazgatóhelyettes írását közöljük.

1948 augusztusában országunkban, az ateista kommunista diktatúra első éveiben, az egyház kezéből kivették a nevelés és az oktatás nemes feladatát. Temesváron is bezárta kapuit a Piarista Főgimnázium és a Miasszonyunkról nevezett nővérek tanintézete. Évszázados egyházi oktatás szűnt meg létezni. Az épületeket államosították. A szerzeteseket és a nővéreket útnak eresztették. A rombolás és a szétszórattatás éveit élte meg az egyházi nevelés. A remény lángját ezek a nevelői munkájuktól megfosztott, időközben már idősödő egyháziak őrizték. Úgy élte meg az egyház ezt az időszakot, mint az ószövetségben a zsidó nép a babiloni száműzetés keserű évtizedeit. Elfoglalták Jeruzsálemet, elhurcolták a nép vezető rétegét és lerombolták a templomot.

Az 1989-es fordulat úgy köszöntött be az egyház számára, mint a választott népnek a hazatérés a babiloni fogságból. A város és a templom romokban volt. Nehéz volt az újrakezdés. A katolikus iskolának is szétszórt kövekből kellett felépülnie. 1991. április 29-én a tanügyminisztérium kiállította az alapítólevelet, amelynek értelmében megszületett a Temesvári Római Katolikus Püspökség erkölcsi és anyagi támogatását élvező Szemináriumi Líceum, a későbbi Gerhardinum. Az alapító okirat megvolt, de se épület, se tanár, se diák nem volt, viszont ott volt a legfontosabb, a jó Isten gondoskodásába vetett hit. Így 1992 szeptemberében az iskola megkezdte működését, és immár több éve folytatja oktatói és nevelői munkáját.

Milyen lett az iskola?

A 30 év távlatából elmondhatjuk, hogy iskolánk egy nagy család lett, amely nem egy egyszerű közösség. Egymás iránt felelősséget vállalunk, Isten és ember előtt. Ismerjük egymást. Igyekszünk egymás mellett állni örömben és bánatban egyaránt. Részei vagyunk egymás életének és ebből kifolyólag együtt éljük meg a mindennapok dolgos munkáját és az ünnepi pillanatok emelkedett hangulatát is.

Miért van ez az iskola?

Fő küldetése az oktatás és a nevelés által átadni Jézus örömhírét, az evangéliumot. A Gerhardinumban megtalálja a hit mélységeit a vallásos családból származó gyermek és felfedezheti az istenkapcsolat lehetőségét az egyház perifériáján élő fiatal is. A legfontosabb, hogy megtapasztalják az Istennel szorosan élő ember életének az örömét, és felfedezzék a saját, Isten által nekik szánt küldetésüket.

Napjainkban megéljük az identitásvesztést. Könnyen feladjuk a felekezeti közösséget, a nemzeti önazonosságot, a saját kultúrát és az anyanyelvet. Ezt a folyamatot szeretné iskolánk megállítani és visszafordítani úgy, hogy a gyermekek, a fiatalok és a családok megőrizzék keresztény hitüket. Erősíti az iskolába járó magyar, román, német, szlovák, cseh, bolgár, horvát és roma származású diákokat abban, hogy vállalják fel gyökereiket.

30 éve alapította az egyház és az állam a Gerhardinumot. A temesvári Piarista Főgimnázium és a Miasszonyunkról nevezett nővérek tanintézmény romjaiból és romjain kellett új katolikus iskolát felépíteni. Az új tanintézmény Isten kegyelméből végzi a feladatát. Újraépíti az egykor lerombolt Jeruzsálem falait, hogy több nemzedéknek erős vára legyen. Hála legyen ezért a jó Istennek és a számtalan jószándékú embernek!

Forrás: Kocsik Zoltán-József igazgató és Jakab Ilona igazgatóhelyettes/a Gerhardinum-líceum Facebook-oldala