Önkénteseket keres a Gyulafehérvári Caritas

0
524
Fotó: A Gyulafehérvári Caritas Facebook-oldala

A Gyulafehérvári Caritas csapata önkéntes segítőket keres a Somlyó utcai tűzvészben hajléktalanná vált és ideiglenesen a csíkszeredai Erőss Zsolt Arénában elszállásolt roma közösség támogatására. Izgalmas játékok és gyerekprogramok szervezésére, lebonyolítására, jó hangulatú beszélgetésekre, adományok és ruházati cikkek szétosztására keresnek önkéntes segítőket.

Február 15-től kezdődően van szüksége a Caritas csapatának az önkéntes segítőkre, hétköznapokon és hétvégén egyaránt, Csíkszeredában, az Erőss Zsolt Arénában. A minimális vállalható időtartam egy teljes nap, reggel 8 és este 20 óra között.
A Caritas biztosítja a jelentkezők utazását, szállását, étkezését, illetve minden szükséges eszközt és felszerelést. Mindezek mellett garantálják a jó hangulatot, számtalan fáradságos, de örömteli pillanatot, rengeteg kihívást, végtelen hálát és életre szóló élményt.
Akinek kérdése van, aki jelentkezne segítőnek, az alábbi elérhetőségek valamelyikén teheti meg:

  • Csíkszereda−Gyergyószentmiklós régiókban: Kocsis András, 0735-735 166
  • Marosvásárhely régióban: Fekete Gyöngyvér-Csilla, 0735-735 163
  • Sepsiszentgyörgy−Kézdivásárhely régiókban: Bogdán Beáta, 0735-735 165
  • Székelyudvarhely régióban: Molnár Szende, 0732-830 171

Ungvári Timea-Borbála, székelyudvarhelyi önkéntes a január 18−24-ei héten három napon át erősítette a Gyulafehérvári Caritas csapatát az Erőss Zsolt Arénában. Élménybeszámolóját itt olvashatják, amelyből egy kis ízelítőt idézünk:
„Három nap alatt az ember megismeri az arcokat, az arcok mögött rejlő történeteket, a vágyakat, az álmokat, látja a bizonytalanságot, a kétségbeesést, találkozik a felé özönlő kérdésekkel, amelyekre nem tud választ adni. Nem könnyű feladat. Találkozol egy anyával, aki betegsége miatt háromszor fárad el, amíg elviszi a gyerekét fürdetni. Ragyogó tekintettel fordul felé, a kicsi is visszamosolyog, de a végére látod, hogy nincs már ereje lehajolni és kivenni gyermekét a vízből. Ilyenkor hirtelen nem találsz szavakat. Majd jön a lány, aki iskolába jár, imád a nagymamájával kenyeret sütni és cukrász akar lenni. Elgondolkodsz, hogy vajon sikerülhet neki? Szeretném, hogy megvalósuljon az álma, de mégis kételyeim vannak azzal kapcsolatban, hogy egy-két év múlva milyen utat választ, egyáltalán milyen lehetőségei lesznek. Megismersz egy kisfiút, aki pónilovat szeretne venni, egy kislányt, aki csendes, de a szemében ragyog az értelem, bátortalan, látod rajta, hogy támogatásra van szüksége ahhoz, hogy kibontakozzon. Jönnek, megölelnek, szeretik a társaságot, az öleléseket, a bátorító szavakat és a harmadik nap végére már a barátjuknak tekintenek. Majd megkérdezik, hogy mikor jössz újból, ők tényleg várnak és számítanak rád minden nap. Te pedig tudod, hogy jövő héten biztosan nem leszel köztük, és azután meg ki tudja…”

Forrás: caritas-ab.ro