Az ünnepekre s a leírandó, elküldendő jókívánságokra tekintettel Tőzsér Endre piarista szerzetes egy kis segítséget nyújt a helyesírás útvesztőjében.
A magyar nyelvben kis kezdőbetűvel írjuk a nevezetes napok, időszakok, ünnepek, történelmi események nevét.
Például: advent, anyák napja, farsang, halottak napja, hanuka, húsvét, karácsony, mindenszentek, nagyböjt, pünkösd, ramadán; béke világnapja, emberkereskedelem elleni tiltakozás napja, magyar kultúra napja, május elseje, március tizenötödike, víz világnapja; eucharisztikus világkongresszus, francia forradalom, honfoglalás, mohácsi vész, II. vatikáni zsinat.
Amikor tehát jókívánságainkat szeretnénk kifejezni a közelgő ünnepekre, akkor az ünnepeknek, napoknak és azok jelzőinek megnevezésére kis kezdőbetűt használjunk, így: Boldog karácsonyt! Áldott karácsonyt! Békés, boldog karácsonyi ünnepeket!
Az új év már nem ilyen egyszerű…
Egybeírva a január 1-jei ünnepnapot jelenti: újév, újesztendő. Mi viszont, mivel nemcsak egy napra akarunk minden jót kívánni, hanem egész évre, ezért különírjuk. Helyesen tehát: Boldog új évet! Boldog új esztendőt!
Rövidítve pedig: BÚÉK (betűk közötti pontok nélkül, vagyis nem B.Ú.É.K.; a magyarban ugyanis nem teszünk pontot a betűszavakba, mozaikszavakba).
