Életének 88., fogadalmas életének 63. évében, 2020. november 13-án magához szólította az isteni Jegyes a Szociális Testvérek Társasága Romániai Kerületének legidősebb tagját, Bálint Anna, Annuska testvért.
Bálint Anna Székelyszenttamáson született 1933. február 25-én. Négy testvérével együtt olyan családban nőhetett fel, ahol az Isten és a felebarát iránti szeretet gyakorlása természetes dolognak számított. Kisgyermekként született meg benne a szerzetesi élet utáni vágy, már 12 éves korában elhagyta szülőfaluját: Zsidó Alberta testvér a kolozsvári anyaházba vitte a kislányt. Annuska testvér később így emlékezett vissza erre az eseményre: „Mindenképpen apáca szerettem volna lenni, anélkül, hogy tudtam volna, mit jelent ez”. Három évet tölthetett csak vágyai helyszínén – ahol zsenge kora miatt nyilván fogadalmat még nem tehetett, hiszen a szerzetesrendek feloszlatása miatt neki is el kellett hagynia a közösséget és az anyaházat. Egy zsidó családnál vállalt munkát, 2 évig háztartási alkalmazottként dolgozott, majd elvégzett egy 4 éves élelmiszeripari technikumot Kolozsváron, hogy megélhetését biztosítsa.
Istennek szentelt életről nem mondott le: áldozatot hozott azért, hogy minden reggel korán szentmisére mehessen, és végezte a Szűz Mária kis zsolozsmáját. Kitartásának megvolt a jutalma, hiszen a szétszóratás sem volt képes megtörni a szociális testvérek elhivatottságát: többen Kisbácsból, ahová a hatóságok kilakoltatták őket, titokban visszajöttek Kolozsvárra, és próbálták a közösségi életet megélni más formában, de az eredeti szellem szerint. A kis közösségben mintegy folytathatta a „képzését”, lassan-lassan kialakult lelkében a szerzetesi élet mélysége, szépsége ilyen mostoha körülmények között is. Első fogadalmát 1957-ben, a gyergyóhodosi (Salamás község) templomban, zárt ajtók mögött tehette le az akkori elöljáró, Auguszta testvér jelenlétében, aki ide rejtőzött el a hatóságok elől. (Gyémántfogadalmát, 2017-ben, ugyanitt ünnepelhette meg.) 1954-ben Auguszta testvér kérésére Kolozsvárra költözött, hogy az ottani idős, beteg testvérek ápolásában segítsen. 1967-ben Désen tett örökfogadalmat.
Az 1990-es változások után újraszerveződött nem csak a Szociális Testvérek Társasága, hanem annak kültagsága is. A közösséghez kapcsolódó dési kültagokat Annuska testvér gyűjtötte egybe és kísérte három évtizeden keresztül. A kültag-közösség az ő vezetésével, a város szegény és idős lakosait látogatta, segítette anyagilag és lelki szempontból egyaránt, ünnepek előtt kis ajándékcsomagokkal örvendeztették meg a rászorulókat, imádkozott a bármilyen ínségben lévőkért, akihez szükséges volt, papot hívott. Fáradhatatlan munkása volt Isten országának még 88. életévében is: szolgálat közben, a szegényeknek szánt csomagok előkészítése közben kaphatta el a Covid-19 vírust is, aminek következtében, három hét küzdelem után adta vissza lelkét a Teremtőnek. Amikor a pozitív teszteredményt megkapta, és rosszabbodó állapota miatt kórházba került, telefonon elbúcsúzott a közösségtől: mindig derűs, reménnyel teli lelkülete most sem zárta ki a gyógyulás lehetőségét, de békével nézett szembe a hazatérés lehetőségével is.
Az örök világosság fényeskedjék neki!
A szociális testvérek
Kapcsolódó:
[…] Forrás és fotó: Romkat.ro […]