Erdő Péter a NEK-podcast harmadik adásában

Ne csak a vágyaink mondják meg, mi a jó nekünk

0
183
Fotó: Ambrus Marcsi

A terrorizmus ártatlan áldozatai miatt érzett haragról, az önvédelemről, az álhírek hatásairól és a gyermekkorban megtapasztalt félelemről is beszélt a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus podcastja harmadik adásának vendégeként Erdő Péter bíboros.

„A Nizzában a templomban megölt katolikusokat méltán tekinthetjük vértanúknak, őket ugyanis szándékosan, a hit iránti gyűlöletből gyilkolták meg” – így fogalmazott Erdő Péter halottak napján elmondott homíliájában, miközben Bécsben ugyanekkor egy fegyveres rohangált és válogatás nélkül lövöldözött ártatlan járókelőkre. A bíboros-prímás ilyen események után volt a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus podcastjának vendége, ahol arról is nyilatkozott, miért lényeges, hogy az ártatlanok halála miatt érzett haragot kezeljük.

A harag rossz tanácsadó
„Érthető, hogy az ártatlan áldozatok láttán elfogja a harag az embereket. A harag, bár a hét főbűn egyike, önmagában nem bűn, hanem olyan beállítottság, amelyből bűnök fakadnak. A haragból fakadhat az erőszak, a gyilkosság, a bosszú és sok minden egyéb, amivel mi nem tudunk azonosulni” – mondta Erdő Péter annak kapcsán, hogy ismét ártatlan emberek váltak terrortámadás áldozataivá. A bíboros arra emlékeztetett, hogy a keresztényi szeretet azonban mindenki felé kötelez bennünket. Hozzátette: „Jézus tanítása az ellenségszeretetről azt mutatja, hogy még miközben védekezünk is, meg kell tartanunk egyfajta mérsékletet, erről szól az egyház ősi tanítása a jogos önvédelemről”.

A jogos önvédelem lehetőség, néha kötelesség
Erdő Péter elmondta, hogy a hagyományos morálteológia felsorolja azokat az értékeket, mint az élet, az egészség és az életfontosságú javak, amelyeket támadás érhet, de azt jogosultak vagyunk akár erővel is elhárítani. Persze felmerülhet a kérdés, hogy mit jelentenek az életfontosságú javak? Egykori piarista gimnáziumi tanárának példájával magyarázta el a hallgatóknak a főpásztor, hogy ilyen a télikabát tél idején. 1945-ben vetkőztető alakulatok járták az utcákat és rászegezték az emberre a géppisztolyt, úgy vették el a ruháját; aki nem vigyázott, az megfagyott. Erdő Péter hozzátette: „A terrortámadásban az élet forog veszélyben. A jogos önvédelem lehetőség, néha bizonyos emberek számára kötelesség is.”

Önmérséklet és felelősség
A főpásztor az evangéliumból Keresztelő Szent János példáját emelte ki a védekezés kapcsán, aki Jézus fellépése előtt bűnbánatot hirdetett. Mindenféle emberek odasereglettek a hívására, köztük katonák is, akik azt kérdezték tőle, hogy ők mit tegyenek. Nem azt a választ kapták, hogy „Dobjátok el a fegyvert!”, hanem azt kérte tőlük Keresztelő Szent János – jegyezte meg a bíboros –, hogy elégedjenek meg a zsoldjukkal és ne fosszák ki a védtelen lakosságot. Végezzék a fegyveres szolgálatot, a közösség védelmét felelősséggel, önmérséklettel.

A szavak értéke és ereje
Erdő Péter ahhoz a nemzedékhez tartozik, amelynek tagjai gyermekként már szembenéztek egy világjárvánnyal: a fertőző gyermekbénulással. Ennek az időszaknak a személyes emlékeit is felidézte a beszélgetés során, valamint megosztotta ugyancsak ebből az időszakából, milyen volt, amikor ő is félt. Azt mondta, hogy a félelem természetes dolog olyan helyzetben, amikor nem tudjuk, mivel állunk szemben, hogyan védekezzünk. A félelemnél erősebb problémának tartja a nagyfokú bizalmatlanságot, amely az elmúlt évtizedben kialakult az emberekben, elsősorban a tömegtájékoztatással szemben, az álhírek és az egymásnak ellentmondó információk miatt.

Szeretet: az ember igazi javát akarni
A beszélgetésben a bíboros kitért arra is, hogyan üresedtek ki, járatódtak le bizonyos kifejezések a hétköznapi használatban, amelyek a keresztény közösségek számára sokat jelentenek. Erdő Péter ezek közül kiemelte a szeretetet, ami központi fogalom. Példaként hozta, hogy az alkoholista és a drogfüggő embert nem az szereti a legjobban, aki annak minden kívánságát teljesíti, miközben látja, hogy azzal elpusztítja saját magát. A főpásztor kihangsúlyozta, „ne csak a vágyaink mondják meg, mi a jó nekünk”. Isten megalkotta az embert és a világot, amelynek vannak törvényszerűségei, amelyek megmutatják, mi válik az embernek javára, és mi az, ami megsemmisíti. Az embernek az igazi javát akarni – az a szeretet.

A NEK-podcast harmadik adásából azt is megtudhatjuk, Erdő Péter bíboros mit szól ahhoz, hogy az egyház aktívan használja a legújabb kommunikációs csatornákat, sőt hallhatunk arról is, hogyan tölti szabadidejét Magyarország főpásztora, mi az, ami ki tudja kapcsolni és milyen könyveket kedvel.

Erdő Péter beszélgetőtársa Gyarmati Orsolya volt.

A NEK-podcast felvételei a Magyar Katolikus Rádió stúdiójában készülnek.

A harmadik adás IDE KATTINTVA hallgatható meg!

Forrás: iec2020.hu