Augustin Pacha püspök születésének 150. évfordulója alkalmából megemlékező szentmisét mutatott be Pál József Csaba temesvári megyés püspök november 4-én, szerdán a móricföldi Tours-i Szent Márton római katolikus templomban.
A liturgián koncelebrált Bakó László püspöki titkár, Máthé Lóránd gátaljai plébános, aki a móricföldi filia pasztorációját is ellátja, valamint a resicabányai Havas Boldogasszony-templom két lelkipásztora, Pălie Veniamin esperes-plébános és P. Iordache Gheorghe SVD segédlelkész. A szentmisén jelen volt Pacha püspök néhány temesvári rokona, valamint a helyi hívek csoportja. A megemlékezésen Brian Filimon polgármester üdvözölte az egybegyűlteket, megköszönve Pál József Csaba püspök jelenlétét, és további támogatásáról biztosította a helyi közösséget.
A megemlékezést a Bánsági Hegyvidéki Demokratikus Fórum (DFBB) és a resicabányai Kulturális és Felnőttképző Egyesület kezdeményezte a temesvári püspökség teljes körű támogatásával. Az évforduló alkalmából a resicabányai Bélyeggyűjtők Egyesülete a Hegyvidéki Német Demokrata Fórummal közösen jubileumi elsőnapi borítékokat (FDC) jelentetett meg.
Ki volt Augustin Pacha?
Claudiu Sergiu Călin, a temesvári egyházmegye levéltárosa így mutatja be a sváb püspök életének néhány részletét, melyekre homíliájában Pál József Csaba püspök is kitért:
„1870. november 26-án született a mai Krassó-Szörény megyéhez tartozó Móricföldön, bánáti sváb családban. A gyermekkora óta jó tanulmányi eredményekkel rendelkező fiatal Augustin Pachát, miután szülőfalujában elvégezte az általános iskolát, az akkori legjobb iskolákba küldték Kecskemétre, Temesvárra és Szegedre. A szülők, Marian és Elisabeth Pacha tizenhárom gyermeke közül ő volt a tizenkettedik. Apai ágon a család a csehországi Petersdorfból származott, ahonnan a 19. században érkeztek a Bánságba; anyai ágon az ősök Trier környékéről származtak, és a 18. század végén vándoroltak ide. A házaspár tizenhárom gyermeke közül kilenc nagyon fiatalon halt meg, két fiú és két lány maradt életben. Az idősebb fiú, Stefan Pacha (1859–1924) szintén pap lett és 1904–1924 között a temesvár-gyárvárosi templom apát-plébánosa volt. (…) Az 1923. március 12-én apostoli kormányzóvá kinevezett és 1927. május 27-én – a korábbi címek és kötelezettségek megtartása mellett – lebedoi címzetes püspökké szentelt Augustin Pacha lesz 1930. október 16-án az első klerikus, aki a temesvári püspöki címet viselhette. A rá bízott nép főpásztoraként Pacha bejárta az egész egyházmegyét, és a hívek mellett különösen a gyermekek és a fiatalok közelségét kereste. Népmissziókat szervezett, a plébániákon és a filiákban kiszolgáltatta a bérmálás szentségét, felszentelt számos templomot, részt vett templombúcsúkon és egyéb plébániai ünnepeken, a Szent Lioba bencés nővérek segítségével megszervezte a katolikus ifjúsági pasztorációt, továbbá jelentősen hozzájárult a német katolikusok képzéséhez. A II. világháború és az oroszországi deportálás éveiben a püspök mindent megtett annak érdekében, hogy elviselhetőbbé tegye a háború és az üldöztetés okozta nehézségeket és sebeket, ugyanakkor következetesen ellenezte az egyre hevesebb egyházellenes ideológiákat.”
Forrás: a temesvári egyházmegye honlapja
