Egy protestáns misszionárius útja a Katolikus Egyházig

0
414
Fotó: NEK

Az amerikai Barbara Heil, a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus meghívott előadója hosszú missziós szolgálat után találta meg helyét a Katolikus Egyházban.

„Hölgyem, segíthetek valamiben?” – kérdezte a fiatal pap Barbara Heiltől, aki annyira zavarba jött a metodista gyülekezet énekétől, attól, ahogy a tömeg Istent dicsőíti, hogy inkább sarkon fordult, és elindult a kijárat felé. A pap kérdésére megállt, majd azt mondta neki: „Essünk túl rajta minél hamarabb! Bármit is tettél velük (utalt a gyülekezet tagjaira), tedd ugyanazt velem is!” – mesélte Barbara, aki több részletre nem is emlékszik, csak arra a melegségre, ami akkor elöntötte a lelkét. Ez a csodálatos találkozása Istennel gyökeresen megváltoztatta az életét.

Barbara Heil Kansasban született, ahogyan fogalmaz, „tizedik generációs pogány családba.” Gyerekkorában nemhogy templomba nem vitték el soha, de egyáltalán nem hallott Jézusról sem. Édesanyja 12 éves korában elhagyta a családot, bántalmazó katona édesapja mellett nehéz idők következtek rá. Gyermekkorából megmaradt első emléke, hogy megkorbácsolják és emiatt gyakran zokog. Volt azonban egy barátja, aki mindig megvigasztalta. Mikor kinézett a szobája ablakán, látott valakit az égen, egy barátot aki megvigasztalta, és aki évekig vele is maradt.

Az örökbefogadott árva

Tinédzserként falta a könyveket, kiváló tanuló volt, Washington államba került egyetemre ösztöndíjjal. Egyetemi barátai közül sokan karizmatikus közösségbe jártak, tőlük hallott először Jézusról, és az ő meghívásukra ment el abba a woodinville-i metodista templomba, ahol először találkozott Istennel. Ahogy fogalmazott akkori élményéről: „Isten megmentette és meggyógyította az életemet; Egykor árva voltam, most örökbe fogadtak.”

Ekkor és itt vált világossá Barbara számára, hogy Jézusnak hívják, aki gyerekkorában vigasztalta őt az égből. Örömében mindenkinek el akarta mesélni ezt az élményét. Azt szerette volna, hogy a világ megtudja: Jézus itt él köztünk. Elmondta az örömhírt ismerőseinek, mesélt Jézus szeretetéről mindenkinek, akivel csak találkozott. Sőt, áruházak liftjeiben is evangelizált: barátnőjével ismeretlenek jelenlétében beszélgettek Jézus szeretetéről, amit „30 másodperces lift-beszélgetésnek” nevezett el.

Barbara Heil elhatározta, hogy Istennek szenteli életét. A pünkösdi-karizmatikus mozgalom tagjaként csodálatos missziós utat járt be, 55 országban tanított és evangelizált. Tehetséges szónok és előadó, akinek szívügye, hogy ráébresszen másokat a Krisztusban való életre. Utazása során egyik legemlékezetesebb missziós élménye San Diego utcáihoz köti, ahol AIDS-fertőzött transzvesztita prostituáltak között térített, ahol Isten csodálatos átalakító erejének volt tanúja. Ahogy fogalmazott, „azok emberek megtalálták Istent és ezáltal önmagukat.”

Egy nyelv

Missziójukhoz más felekezetek is csatlakoztak, főként a Fülöp-Szigeteken, így került lassan kapcsolatba katolikusokkal is. Ökumenikus találkozások alkalmával aztán még több katolikust ismert meg közelebbről, és mélyült el hitéletük alapjaiban. Katolikus szentmisén először egy ír pap invitálására vett részt, ekkor járt először katolikus templomban is.

Majd egyik katolikus barátjától kapta meg Ávilai Szent Teréz ötszáz éve íródott könyvét. Nagy hatással volt rá, többször is elolvasta, és úgy érezte, a katolikusok az ő nyelvét beszélik, így egyre inkább otthon érezte magát az Egyházukban.

Barbara falta a katolikus irodalmat, amit humorral „katolikus propagandának” is nevez. Rengeteg kérdés is felmerült benne, a válaszoknak interneten nézett utána. Mások elől is titkolva, álnéven vitatkozott teológusokkal egy protestáns internetes fórumon.

Egy alkalommal vezetője Philadelphiába küldte, hogy egy Katolikus Pünkösdi Karizmatikus Konferencián képviselje a közösségét. Az esemény zárómiséjén, dicsőítés közben maga Jézus jelent meg neki, és mikor kinyitotta a szemét, az omahai pap állt előtte, a Szentségmutatót a feje fölé tartva. Óriási hatással volt rá ez a jelenet, valódi meghívást érzett az Egyházba.

Barbara időközben elvesztette első férjét és úgy döntött 13 hónapos alkotói szabadságra megy. Legelső pihenőnapján édesanyja azzal hívta fel, hogy nyirokcsomó rákja van. Barbara ezután sok időt töltött vele és imádkozott érte, közben folyamatosan bújta katolikus könyveket. A Washington állambeli Moses Lake mellett édesanyja egyszer megkérdezte tőle, hogy mit olvas, és Barbara ekkor elmesélte neki csodálatos történetét. „De ugye tudod, hogy meg vagy keresztelve?” – kérdezte az édesanyja, majd a meglepett lányának elmesélte, hogy 6 hónapos korában a Xavéri Szent Ferenc katolikus templomban megkeresztelték.

Isten nem felejtette el a szövetséget

„Nem tudtam, hogy meg vagyok keresztelve, de Isten nem felejtette el, hogy szövetséget kötött velem. Úgy maradt mindvégig mellettem, hogy én még a nevét sem tudtam” – válaszolta Barbara, aki ezután beiratkozott egy 2 éves katekéta-lelkipásztori képzésre a Minnesota állambeli Saint Paul-ban, ahol keresztségi szövetségét is megerősítette.

Elkezdte a szentségfelvételre való felkészítőt, majd 2013. április 27-én St. Luisban, Xavéri Szent Ferenc katolikus templomban bérmálkozott, ezzel megerősítette szövetségét Istennel. Ugyanebben az évben, Rómában, Ferenc pápa nagyszombat esti vigília szertartásán áldozott életében először.

Barbara édesanyja kigyógyult a rákból, sok év után ő is visszatért az Egyházhoz. Nyolc év özvegység után Barbara újból férjhez ment. Jeffel ma Iowában élnek egy farmon, összesen 8 gyermekük és 10 unokájuk van.

Barbara hosszú missziós szolgálat után találta meg helyét a Katolikus Egyházban. Mai napig evangelizál, és úgy véli, nemcsak a szószékről lehet prédikálni, hanem bárhol a világban, ahol rengeteg feladat vár mindannyiunk számára.

Barbara Heil a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson tart fakultációt.

Forrás: iec2020.hu