Nem félnek az útjukat járni

Az úton levésről elmélkedtek a lelki napon a fiatalok

0
232

„Arra tartok, amerre tekintek” mottóval tartott lelki napot a Szatmári Római Katolikus Püspökség ifjúsági irodája szeptember 26-án a szatmárnémeti Szentlélek-plébánián. A nap során az emmauszi tanítványok úton levését vizsgálták, közelítve a történetet önmagukhoz, a tanítványok viszonyulásait saját magatartásukhoz.

„Hol ismered fel Jézus, Isten jelenlétét az életedben? Milyen eseményekben, találkozásokban, élethelyzetekben érzed, tapasztaltad az ő közelségét? Mire van most szükséged, mit vársz, mit kérsz Jézustól?” – ilyen kérdéseket válaszoltak meg a résztvevők, majd bibliodráma segítségével is feldolgozták a szentírási történetet.
A szentmisében Simon Attila ifjúsági és ministránslelkész azt kérte a fiataloktól, mindig igyekezzenek tudatosítani, mire vagy kire tekintenek, mi szerint állítják be az életüket, mert úgy célirányosan haladhatnak hitéletük útján. A nap végén a 23. zsoltár segítségével tekintettek vissza, majd imában adtak hálát a megosztások ajándékaiért, a kapott kegyelmekért.
A fiatalok kifejezték a lelki napon való együttlét miatt érzett örömüket. Többük számára az első lelki nap volt, amelyen részt vettek. Úgy tapasztalták, meghitt alkalom volt, jutott idő a gondolatok, érzések kifejtésére kérdések megfogalmazására, egymás meghallgatására, a társaktól való tanulásra.

„Számomra a szombati lelki nap nagyon mély és intenzív élmény volt. Sokan éreztük úgy, hogy a többhavi bezártság után nehezen találunk vissza az életünkbe, az „utunkra”. Jó volt együtt lenni olyan fiatalokkal, akik nem félnek a saját útjukat járni és bátorsággal lépnek új utakra, akkor is, ha nem tudják, hogy az még mit tartogat. Pozitív lendületet kaptam ettől a lelki naptól és erőt az előttem álló úthoz” – mondta Evelin.
„Megerősített az a tudat, hogy bár mindannyiunknak vannak földi tervei, megvalósításra való feladatai, de egy célunk van, az üdvösség elérése. Hiszem azt, hogy azért jöttünk össze, mert életünkben Isten fontos szerepet játszik, és szerettük volna építeni, elmélyíteni a kapcsolatunkat vele” – vallotta meg Álmos.
„Egymásban meglelni a nyugalmat, feltöltődést; színesebbé és izgalmasabbá tenni egymás élet-utazását; érdeklődő, csodálkozó tekintettel kísérni egymás szökelléseit, botladozásait… Mindezek gyakorlati megvalósulásában erősített meg a szeptember 26-ai lelki nap, mely szűk körű, ám annál eredményesebb társaságban tanított Istenben egymásra építkezni” – mondta végül Merci.

A szatmári egyházmegye sajtóirodája