Magyar állami kitüntetésben részesült Geréd Péter pápai káplán, besztercei főesperes-plébános, melyet július 23-án adott át Mile Lajos főkonzul és Kecskés Tibor vezető konzul Magyarország kolozsvári főkonzulátusán. Áder János köztársasági elnök a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést a szórványmagyarság megmaradásáért tett erőfeszítéseiért, valamint a nemzeti és vallási önazonosság megőrzése iránti elkötelezett, több évtizede végzett szolgálatáért adományozta Geréd Péter főesperes-plébánosnak. A kitüntetést szűk körben, a járványügyi óvintézkedések betartása mellett nyújtották át Kolozsváron.
Geréd Péter főesperes megkeresésünkre elmondta, hogy nagy örömmel fogadta a kitüntetést, s úgy gondolja, hogy az nem csupán az övé, hanem mindenkié: a paptestvéreké, akikkel a főegyházmegyében, de különösképpen a szórványban szolgál, kollégáké, barátaié is. Kiemelte, hogy mindenkinek van nemzeti és van vallási identitása is. Mindkettőt mindenkinek kötelessége nem csupán ápolni, hanem védelmezni, gyarapítani, a szórványban pedig ezek különleges jelentőséggel bírnak. A szórványban töltött esztendők, a szolgálat megtanította arra, hogy szeretnünk és ápolnunk kell identitásunkat és hitünket, tennünk kell érte, viszont ugyanakkor szükség van arra, hogy a körülöttünk élők nyelvét, kultúráját megismerjük és tiszteljük. Kiemelte, meggyőződése, hogy a helyes, járható út ez: ha a saját értékeinket becsüljük, azok gyarapításáért teszünk is, de ugyanakkor a béke és a reményteli jövő előfeltétele mások megbecsülése is.
A kitüntetettet Antal Attila, a besztercei Andrei Mureșanu Főgimnázium aligazgatója méltatta. Geréd Péter besztercei főesperes-plébános Csíkszépvizen született, 1982-ben szentelték pappá Gyulafehérváron, s azóta, szinte négy évtizede a szórványban, vagy ahogyan fogalmazni szokott, a végvárakon szolgál: először Nagyszebenben, majd Besztercén. Ezekben a multikulturális, több etnikum lakta régiókban fejti ki áldásos papi tevékenységét. Mint besztercei plébános már a kezdetektől belekapcsolódott a Beszterce eseményeiben, a magyar közösség nem csak vallási, de kulturális életének is aktív résztvevője és alakítója. Már a kilencvenes évek elején támogatta azokat a gyerekeket, fiatalokat, akik vegyesházasságokból származtak, s nehezen beszéltek magyarul, magyar nyelvórák tartását kezdeményezte és pártfogolta a plébánián. Ugyanakkor újjászervezte a közösséget, mozgósította az ifjúságot, kórust szervezett, különböző egyházi és kulturális eseményeket rendezett. Ma is jó viszonyt ápol a városvezetéssel, a világi hatóságokkal, különböző kulturális szervezetekkel, illetve a helyi keresztény egyházakkal. Anyanyelvén kívül jól beszél románul, németül és angolul is, nem ritkán lehet hallani több nyelven felszólalni.
A lelkipásztori szolgálaton túl fontosnak tartja a rábízott épített örökség ápolását, karbantartását. Beszterce és szomszédsága szórvány – több filiája is van a plébániának, ennek épített örökségét is törekszik felújítani, karbantartani a plébános.
Antal Attila, a besztercei Andrei Mureșanu Főgimnázium aligazgatója méltatásában így fogalmazott:
„Geréd Péter pápai káplán, főesperes-plébános, 1952. szeptember 10-én született Csíkszépvízen, néhai Geréd János és Lakatos Erzsébet gyermekeként. Csíkborzsován nevelkedett, majd 1972-ben beiratkozott a gyulafehérvári kántoriskolába, illetve a római-katolikus gimnáziumba, ahonnan felvételizett az ugyancsak gyulafehérvári Teológiai Intézetbe, a Hittudományi Főiskolára.
1982. június 20-án, pappászentelésének napján, kinevezték a nagyszebeni központi plébánia, segédlelkészévé, ahol 6 évet szolgálta a nagyszebeni multikulturális közösséget. Pappászentelésének igéje: „Magasztalja lelkem az Urat”.
1988-ban kinevezték besztercei plébánosnak, ahol 32 éve szolgál.
1988-tól 2008-ig, kereken 20 évig csak a besztercei plébánia tartozott hozzá, majd 2008-ban átvette a tekei plébániát és filiáit is: Tekét, Szentmátét, Mezőerkedet, Ludvéget, Szászmóriczot.
Ez idő alatt, 2002-ben nevezték ki a Belső-Szolnoki Római-Katolikus Főesperesi Kerület főesperesévé. Immáron 18 éve kerületi főesperese a legnagyobb szórványfőesperességnek, ahol a plébániák legalább 60 km-re találhatók egymástól. Kolozs, Maros, Máramaros és Szucsáva megyék plébániai tartoznak a kerülethez.
Papi életének legnagyobb részében Besztercén és vidékén, ebben a multikulturális, multietnikus, multikonfeszionális városban és régióban fejtett ki áldásos tevékenységet.
Magyar anyanyelvén kívül kitűnően beszéli a román és a német nyelvet (az angolt is elég jól) és gyümölcsözteti is őket a pasztorációban (magyar és román nyelven rendszeresen, de néha németül is folyik a pasztoráció Besztercén és a hozzátartozó filiákban), a közösségi életben, az emberekkel való kapcsolatokban.
Vallja azt, hogy csak a keresztény szeretet, kölcsönös tisztelet, megbecsülés, tolerancia szellemében lehet békésen együtt élni és reménységgel tekinteni a jövőbe. Tartsd meg, szeresd, ápold, őrizd, gyarapítsd, védelmezd azt, ami a tiéd, hitedet, anyanyelvedet, kultúrádat, vallási és nemzeti önazonosságodat és ugyanakkor tiszteld, becsüld a másságot is, azokat, akikkel együtt élsz, akikkel egymás mellé rendelt az Isten.
Mindig megvallotta hitét, magyarságát, kiemelte az európai keresztény kultúra és a magyar kultúra értékeit és aktuális helyzetekben, sokszor kiélezett, kritikus helyzetekben is – felvállalta és védelmezte egyháza és a magyarság érdekeit. Ha kellett szót emelt, érvelt, az egységre, összetartásra buzdított, ha kellett imádkozott, bekapcsolódott a magyar közösség és Beszterce város életének eseményeibe és sosem nézte tétlenül azt, ami körülötte zajlik.
Az ő kezdeményezésére, a besztercei központi temető katolikus részében, állíttatta 2002-ben a római katolikus és a református egyház, a besztercei magyarság képviseletében, az 1602. Reminiscere vasárnapján Básta osztrák császári generális zsoldosai által kegyetlenül lemészárolt besztercei székely várvédő hősök emlékére azt a csodálatos emlékművet, amely elé azóta is minden évben leteszi a besztercei magyarság a kegyelet virágait február 24-én vagy március 15-én és minden alkalommal, amikor a város magyarsága emlékezni akar.
A magyar nyelv védelme, megmentése érdekében, már a 90-es évek elején magyar nyelvórák bevezetését kezdeményezte. A római-katolikus hittanteremben, éveken át, ingyen, tanulták a magyar nyelvet a vegyes házasságokból származó és magyarul nem, vagy alig beszélő gyermekek, fiatalok, felnőttek. Több mint ötven nyelvkönyvet is beszerzett és rendelkezésükre bocsájtotta, népszerűsítette az ingyenes magyar nyelvoktatást, gondoskodott nyelvoktatóról és annak honoráriumáról.
Jelen volt minden magyar vonatkozású, történelmi, kulturális megemlékezési eseménynél is. Imádkozott és áldását adta rájuk. Ott volt például, a Kerlézs közvetlen közelében, a Lekence felé vezető főút mentén, a dombtetőn, a cserhalmi hős, Szent László király tiszteletére felállított hatalmas méretű fakereszt felállításánál. 1992-ben állíttatott, melyen ez a felírás volt olvasható: Szent László király könyörögj érettünk. Jelen volt, beszédet mondott és áldását adta a szeretfalvi hősök, honvédek emlékművére, annak felállítása alkalmával. Beszédet mondott 2013-ban magyar román és német nyelven dr. Jakubinyi György érsek megbízásából a besztercei szász-evangélikus nagytemplom, ebben a formájában való fennállásának 450. évfordulóján is.
Besztercén az ő kezdeményezésére indult el 12 évvel ezelőtt az ökumenikus imahét megszervezése a történelmi egyházak között, mely azóta is minden évben nagyon jól működik, tömegeket mozgat meg, mindenki örömére és megelégedésére. Ő kezdeményezte azt is, hogy a transzilvanizmus szellemében az imahét keretében, minden templomban (római katolikus, református, magyar evangélikus, ortodox, görögkatolikus, szász-evangélikus templomban is), megszólaljanak, imádkozzanak a papok és a hívek mind a három nyelven.
Újjászervezte, összefogta, mozgósította a besztercei római-katolikus hitközösséget, ifjúsági kórust alapított Trinitas név alatt, akiknek különféle egyházi és kulturális programokat, illetve kül – és belföldi kirándulásokat szervezett. Példának okáért kiemelem azt az alkalmat, amikor 1993 szeptemberében 32 magyar fiatallal 2275 méter magasságban, az Ünőkő csúcsán mutattak be szentmiseáldozatot és gitárkísérettel imádkoztak egyházunkért, népünkért, nemzetünkért. Részt vett ugyanakkor a fiatalokkal ifjúsági talákozókon Rómában, Kölnben, Madridban, Krakkóban, Németország és Ausztria különböző vidékein, illetve ellátogattak az általa kialakított testvérvárosok közösségeihez Sankt Lambrechtbe, Padernbornba és Stuttgartba. Kiemelkedő az összefogó tevékenységében az is, hogy minden évben népes társasággal elzarándokolnak a magyarság legnagyobb Mária-kegyhelyére, Csíksomlyóra, a több mint 10000 magyarlelket megmozgató pünkösdi Mária-búcsúra.
Geréd Péter, a besztercei római-katolikus egyházközség plébánosa és a Belső-Szolnoki Római Katolikus Kerület főesperese, 2014. októberben mérföldkövet állított a besztercei római katolikus egyházközség létezésének útjára. Több mint húsz évi áldozatos munka, erőbedobás, utánajárás folytán sikerült kívül-belül restaurálni azt az épületkomplexumot (templom, plébániaépület – volt piarista kolostor, gimnázium – és melléképületek), mely Észak-Erdély egyik legjelentősebb és legszebb barokk épületegyüttese jelenleg. A lelkiség mellett építőpap szerepet is vállalt, mivel a szórványnak ilyenre is szüksége van.
Tizenhat egyházi épület tartozik a szolgálatában álló plébániákhoz és ezeknek 80%-át, rengeteg utánajárással, szívet-lelket, áldozatot beletéve Isten, a hívek és külföldi barátai segedelmével restaurálta (a koronavírus most beleszólt egy kicsit, de ha elmúlik, a megmaradt 20%-ot is rendbe hozza). Hosszú évekre szóló, késélre menő harc, törvényszékjárás után, sikerült az egyház elrabolt javait visszaperelni. A piarista kolostoron kívül a következő történelmi értékű épületeket restaurálta: tekei plébániatemplom, szentmátéi, mezőerkedi templomok, szentmóriczi harangtorony és még sorolhatnám…
Szívügyének tekintette a szegényeket, az elhagyatottakat és 25. éve szegénykonyhát működtet az egyház keretén belül működő Szent Antal egyesülettel, ahol 40 rászoruló embernek ad naponta meleg ételt, ingyen Isten nevében. Ezenkívül 84 árva, avagy félárva gyermekről is gondoskodik, rendszeresen segíti őket.”
