A Jóbarát katolikus ifjúsági lap 1934. április 15-i számában egy furcsa név bukkant fel – Széfeddin Sefket bej –, akinek verseit közölte ez a Kolozsváron szerkesztett folyóirat. A versek csengő-bongó rímekkel jó tollú szerzőre utalnak, olyanra, aki a magyar nyelvet mesterien ismeri, és remekül használja egyrészt érzései, gondolatai kifejezésére, másrészt az elődök verseszköztárát ismerve alkot. A közölt vers alatt pedig ez olvasható: Mutatvány sajtó alatt levő kötetéből. Azaz a furcsa nevű alkotónak ráadásul verskötete áll megjelenésre készen!
Az egykori katolikus ifjúsági folyóiratról írt kis kötetbe bőséges válogatást is készítettem a lapban megjelent igen színvonalas írásokból, oda két vers is bekerült Széfeddin Sefket bejtől. Valamennyit sikerült akkor megtudnom a szerzőről: hogy Széfeddin Sefket Tibor néven Kolozsváron született 1913-ban, és ott is keresztelték meg, apja Ahmed D. Dzselaleddin bej, a török szenátus titkára, anyja Incze Gabriella kolozsvári színésznő. Kolozsvári magyar színésznő édesanyja révén katolikus, török diplomata apja révén a muzulmán hithez kötődik.
Hogy pontosan hogyan alakult a sorsa, nem sikerült akkor megtudnom, de hogy a Kalotaszegi Madonna című kultuszfilm alkotói közt ott volt ő is, ez kiderült. Mindezek miatt rendkívüli módon felvillanyozott, amikor Maksay Ágnestől először hallottam, hogy nyomára bukkantak a szerzőnek, akiből egyiptomi filmrendező lett (!!!), és dokumentumfilmben próbálják majd élete titkait felgöngyölíteni.
A film elkészült, és október elején Kolozsváron a Filmtettfeszten mutatták be az alkotók jelenlétében. Sefket rejtély a címe, 55 perces dokumentumfilm lett, rendezője és forgatókönyvírója Maksay Ágnes, Filep Farkas és László Loránd fényképezte, Filep Farkas vágta, a film oknyomozó riportere Boros Lóránd, narrátora Szilágyi Szabolcs, hangmérnöke Wahl Frigyes. A film a kolozsvári VideoPontes Stúdióban készült a Magyar Média Mecenatúra támogatásával.
A filmből kiderül: a csodagyerek számba menő Tibor, vagy ahogy legtöbben ismerték, Szefi ötévesen közölte első versét a kolozsvári Ellenzékben, a két világháború közötti kolozsvári magyar zenés színpaddal került kapcsolatba, volt újságíró és a színház munkatársa is, filmes pályáját magyarul kezdte, az ő regényéből írt forgatókönyvet, ez lett a Kalotaszegi Madonna. Kolozsvár után Budapesten is filmes körökben forgott, de 1947-ben Kairóba költözött. Ott egyre sikeresebb rendező lett, eközben azonban otthon, mind Kolozsváron, mind Budapesten teljesen elfelejtették.
Széfeddin Sefket Egyiptomban 25 filmet, Libanonban további kettőt rendezett. Az arab filmes világ legnagyobb sztárjaival dolgozott. Maksay Ágnes filmje bemutatja a kolozsvári gyermekkort, a tehetségesen induló költőt, a kezdő színházi és filmes szakembert, majd elkalauzol Kairóba, megismerkedünk Széfeddin Sefket néhány ott készült filmjével, és azok szereplőit is látjuk-halljuk. Ám a teljes rejtély még nem tárult fel, nem sikerült az életút végső állomására, Libanonba eljutni, az utolsó feleséggel találkozni, ezért a film folytatódni fog. Ám, amit a korról és erről a kettős identitású, rendkívüli emberről megtudhatunk, lenyűgözően érdekes.
Széfeddin Sefket bej: Betűből lett cipó
Szégyenkezzenek az ünnepi ódák / nemesveretű dithirambjai; / ma nem lehet ámítani a verssel, / ma egyszerűen színt kell vallani. // Itt már a szó varázsa nem segíthet, / az irodalmon zúgva túl dobol / száz önmagát megsokszorozó ököl: / a vígasztalan nagy világnyomor. // Ha kenyér nincs, a Vers vajjon kinek kell? / Igaz, a Vers égben fogant remek / és nagy Erő, de mégsem elég ahhoz, / hogy éhes szájba adjon kenyeret. // Jó volna most új bibliai csoda, / Isten szólna: fiam, erőt adok! / Megvarázsolnám írott betűimet / s így szólnék: mind cipókká váljatok! // S világgá menne a sok Ige-kenyér, / hány félkész álmom testet őltene, / s mit meddőn véstem a sápadt papírra: / Eget. Földet zengve betöltene. // Túlnőnének az irodalom határán, / lennék félisten, krisztusi zseni: / minden betűmmel világszépet írtam, / mert áldanak Isten szegényei.
