Új óvodák épülnek „talentumaink” számára

„Aki a gyerekeknek épít, a jövőnek épít”

0
198
A gyerekek láthatóan örülnek az új épületeknek. Fotók: a szerző felvételei.

Ha nem leszünk olyanok, mint a gyermekek, nem megyünk be a mennyek országába, idézte fel a szentírási figyelmeztetést Kémenes Lóránt kolozsvári főesperes a Kolozsvár melletti Györgyfalva új óvodájának átadásakor. A gyulafehérvári főegyházmegyében jelenleg 29 óvoda és bölcsőde épül vagy újul meg a magyar állam Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Programjának keretében mintegy 4 milliárd forint támogatásból. A jövő generációjának oktatása és nevelése kiemelt fontossággal bír egy közösség életében, ami különös figyelmet és felelősséget igényel „talentumaink”, a gyerekek érdekében. Kedves Imre egyházmegyei gazdasági igazgatóval beszélgetve az egyházmegyei kezdeményezéseknek jártunk utána. Megnéztünk egy folyamatban levő építkezést, Drócsa László nyárádszeredai plébános bemutatta, hogy hol tartanak a munkálatokkal, és egy óvodaátadásra is elmentünk Györgyfalvára, hogy láthassuk, a gyermekek miként örülnek, amint birtokukba vehetik a számukra épült új birodalmat (erről szóló írásunkat itt olvashatják). A cél, hogy a családok számára lehetőleg megszakítás nélkül biztosítva legyen az intézményesített gyermekfelügyelet iskoláskor előtt. Talán még arra is van remény, hogy a felújítási és építési projektet sikerül iskolákra is kiterjeszteni a jövőben.

Óvodafejlesztési program

„Csodás, amit a magyar kormány tett, hogy felajánlotta a segítséget óvodák, bölcsődék építésére vagy felújítására” – fejezi ki háláját Kedves Imre, a gyulafehérvári egyházmegye gazdasági igazgatója. A magyar kormány 2016 decemberében indította el az óvodák, bölcsődék, iskola-óvoda komplexumok, kapcsolódó köznevelési intézmények és környezetük építését, felújítását. A gyulafehérvári egyházmegye 2017-ben kezdett a témával és a lehetőséggel foglalkozni. Az egyházmegye gyűjtötte össze az igényeket a településektől, plébánosoktól, amit aztán elküldtek a magyar kormányhoz, amely elfogadta az igénylések nagyságrendjét és megítélte a támogatást. A Bethlen Gábor Alap végzi a lebonyolítást. A gyulafehérvári egyházmegyében így 29 bölcsőde, óvoda és napközi építésére vagy felújítására kaptak pénzt a közösségek két körben, mintegy 4 milliárd forint összértékben.

Az új györgyfalvi óvoda.

A beruházás új kihívás elé állította a plébánosokat, de még a tervezőket és építőket, kivitelezőket is. Az európai szabványok és a romániai törvények figyelembevételével készülnek az épületek, amelyek speciális figyelmet igényelnek a biztonságtól kezdve egészen a kisgyerekeknek szánt bútorzat beszerzéséig. A bukaresti Colectiv-tragédiát követően szigorították a tűzvédelmi szabályokat, de az elmúlt években növekedett a minimálbér, az építkezési iparban is növekedés volt, ezek mind nehezítik a megvalósításokat. Hiába van pénz, a román bürokrácia jelentős mértékben lassítja az építkezési munkálatokat, ami megannyi bosszúságot okoz az építtetőknek és többletköltséget eredményez az eredeti pályázatok támogatási mértékéhez képest. Ennek köszönhető, hogy a 29-ből eddig mindössze három épületet sikerült átadni (mi a harmadik átadásán, Györgyfalván jártunk), a többi 26 még engedélyezési vagy építési fázisban van.

„Kolozsváron két épület kellene épüljön a plébánia közreműködésével, de egyelőre nem találtak területet, ahová építhetnének. Csíkszeredában engedélyek hiányában nem tudtak még nekifogni az építkezésnek, de jól haladnak például Hidegségen, Csíkszentdomokoson, Hunyadon. Gyergyószentmiklóson javították, modernizálták az épületet. Marosvásárhelyen a Státus egy megvásárolt épületben szeretné ezt lebonyolítani” – ecseteli az egyes települések sajátos helyzetét Kedves Imre. Az igények és a kihívások is helyenként változnak, így a költségek is jelentős eltéréseket mutatnak.

Óvodaátadás.

Mivel számos olyan költség jelentkezett, amellyel nem számoltak az igényléskor, ezért a 29-ből 17 település jelentkezett, hogy további támogatásra van szükségük az épületek befejezéséhez. Azok a települések, ahol még el sem kezdhették a munkát, ezt fel sem tudták mérni. A magyar állam az újabb igényléseket is elfogadta. „Most van a pénzek lehívása, már felénél többet megkaptunk, de december végéig bejön az egész. Nem volt finanszírozási probléma” – fogalmaz a gazdasági igazgató. Így is akad 8 olyan plébánia, amelyik lemaradt a támogatásról, mert későn jelentkezett, pedig olyan is van közöttük, ahol már megvannak a tervrajzok és gyermek is lenne, csak a támogatás kellene és lehetne építeni.

Kedves Imre beszélgetésünket megelőzően küldött levelet a magyar kormánynak a 8 településsel kapcsolatban, ugyanakkor azt is felvetette a levélben, hogy iskolák felújítására vagy építésére is szükség lenne. „Remélem, hogy tovább tudjuk vinni ezt, és iskolaprogram is lesz. Pl. Vajdahunyadon lesz egy jó óvoda, de 6 éves kortól kezdve nincs magyar iskola. Ha a gyerek román iskolában tanul tovább, esetleg elvesztheti a nyelvet” – fogalmaz Kedves Imre. Reményének és bizakodásának adott hangot ezzel kapcsolatban, és példaként említette, hogy ehhez hasonlóan a templomok és kolostorok felújításában, építésében is kiveszi a részét magyar állam.

A gyerekek birtokukba veszik a nekik készült új teret.

Az óvodákat és bölcsődéket az elkészülésük után az egyház az iskolák és önkormányzatok rendelkezésére bocsátja, hogy a már meglévő intézmények használhassák azokat. Így mindenki jól jár, mert az egyház mentesül a fenntartási és üzemeltetési költségektől, cserébe a tanintézmények korszerű épületekhez jutnak, amelyekben folytathatják a tevékenységeiket. Ennek fejében Kedves Imre szorgalmazta, hogy az intézményekben megmaradhasson a keresztény szellem és a vezetők és alkalmazottak kiválasztásánál a plébánosoknak, lelkészeknek lehetőségük legyen véleményt formálni a személyeket illetően.

Alapozás

„Rászedtél, Uram! S én hagytam, hogy rászedj”, ez a jeremiási igerész (Jer 20,7) Drócsa László nyárádszeredai plébános papi jelmondata. Elmondása szerint a város polgármestere hasonlóképpen ügyesen „szedte rá” őt és a református lelkészt, hogy bekapcsolódjanak a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Programba. Míg a református közösség bölcsőde tipegő építésére pályázott, a katolikusok hosszított programú óvoda építését tűzték ki célul, így biztosítani tudják a településen a szakadatlan gyermekfelügyeletet egészen pici kortól iskolás korig, ezzel jelentős terhet levéve a szülők válláról. Reményeik szerint a családbarát környezet bátorítja majd a gyermekvállalást.

Drócsa László plébános körbevezetett az építkezésen.

Nyárádszereda egy református többségű kis mezőváros, „egy olyan falu, ami város” – tréfálkozik látogatásunkkor Drócsa, de hozzáteszi, hogy a vonzásköre nagy: Felső-Nyárádmentétől kezdve Alsó-Nyárádmentéig rengetegen járnak oda iskolába. A polgármesteri hivatal felmérése szerint indokolt az új intézmények létrehozása, létjogosultságuk van az előremutató statisztikák szerint. A tervek szerint a város központjában, a katolikus plébánia tőszomszédságában épülő új, hosszított programú napközi otthon negyven gyerek befogadására lesz alkalmas két csoportban. Valamelyest nehezíti a dolgokat, hogy egy közös tulajdonú ingatlanról van szó, amelynek egy részét egy gyógyszertár birtokolja. Az elkészülő épület a katolikus egyház tulajdonában marad, azonban az ingatlant átadják használatra a Deák Farkas Általános Iskola számára, így a túlzsúfolt négy óvodai csoportból kettő átköltözik majd az új, kényelmesebb, modern felszerelésű épületbe, ami napközi otthonként fog működni. A fenntartást és működtetést az iskola biztosítja majd.

„Ahhoz ragaszkodtam, hogy ne olyan óvodát építsünk, ahonnan már délben elviszik a gyermekeket, hanem hosszú programú napközit. A településről nagyon sokan Marosvásárhelyen és vonzáskörzetében dolgoznak. Ha gyermekbarát, családbarát intézményt akarunk, akkor olyanban érdemes gondolkodni, ami figyelembe veszi ezt és hosszított programban fogadja a gyermekeket. Erre is nyertük meg a pályázatot: napközi otthonra. Ez azt jelenti, hogy reggel 7-től fogadnánk a gyermekeket, és délután 6 óráig lenne a program. Így azok a szülők is elérnének, akik, mondjuk, 5 óráig dolgoznak Marosvásárhelyen. Ez maga után vonja, hogy az épületben lesz konyha és étkeztetés is. Reméljük, hogy elég lesz a fedezetünk egy európai uniós konyha létrehozására, illetve az ebédlő is benne van a tervekben” – magyarázza Drócsa László.

Nehézséget jelent a sok bürokrácia, időközben megváltoztak az építkezési szabályok, nagyon felugrottak az árak is. „2017-ben nyertük meg a pályázatot, azon év végén utalták át a pénzt és kötöttük meg a szerződést is. Sajnos a bürokrácia és a tervezési munkálatok nagyon kinyúltak, így biztos, hogy nem lesz elég a megnyert pályázati pénz, de ígéret van arra, hogy ezt kibővítik” – fogalmaz a plébános. Eredetileg 70 millió forintos támogatást nyertek el, és további 35 millió forintos támogatásra van ígéret.

Sok van még a végéig.

2019. február 20-án volt az alapkőletétel, az eseményen részt vett Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős magyarországi államtitkár is. Az épület a Márton Áron Ház nevet kapta, amelyben helyet kap majd a napközi. Az alapkőletételnek emléket állító dokumentum egy Márton Áron-idézetet tartalmaz:

„A vállainkra nehezedő szerep nagy és felelősségteljes, de úgy becsülnek meg, s az idők mérlegén annyit nyomunk, amennyi értéket önmagunkban, magatartásunkban, feladataink teljesítésében felmutatunk. A saját sorsunkat magunk kovácsoljuk, az élettől annyi kegyre számíthatunk, amennyit tőle makacs kitartással, megbonthatatlan összefogással, céltudatos és szívós munkával kikényszerítünk. A kényelmes napokról nekünk le kell mondanunk: harcok idején, történelmi fordulóban, eszmék és népek elkeseredett mérkőzésekor születtünk, de a nagy időkhöz nagy nemzedék kell, s megéri, hogy a szerepet vállaljuk, összefogjunk, mint még soha, s a nyomasztó jelenben is tántoríthatatlan bizalommal dolgozzunk és mindent megtegyünk a szent célért, azokért, akik utánunk következnek” (Márton Áron, Erdélyi Iskola 1939/40).

Június végén kötötték meg a kivitelezővel a szerződést, augusztus elején fogtak neki a munkálatoknak. Ottjártunkkor az alapozásnál tartottak. A szerződés egyelőre az épület „pirosba” való felhúzásáig van megkötve, ami a remények szerint november közepéig megvalósul. „Azután fogunk neki a benti víz, villany vezetésének, és azzal el is fogy a pénzünk, ha egyáltalán elég lesz” – magyarázza a terveket Drócsa László. A polgármester 2021 őszén szeretné az új épületben elindítani az első csoportot, a plébános azonban szkeptikusabb ezzel kapcsolatban.

Megjelent a Vasárnap 2019. október 6-i lapszámában.

SZÓLJ HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here